A tehetség az államszocializmus idején is igyekezett utat törni

Két éve, 2022-ben indult a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a csömöri Sinka István Községi Könyvtár történelmi ismeretterjesztő sorozata, amelyet Csömör nagyközség önkormányzata is támogat. A történelem házhoz jön – beszélgetések a múltról elnevezésű sorozat célja, hogy történész és levéltáros előadók segítségével megismertessék a hallgatókkal a levéltár különleges és „titokzatos” világát, és egyben bemutassák a magyar történelem fontos eseményeit. Ez alkalommal Varga Zsuzsanna történész tartott, képekkel és karikatúrákkal gazdagon illusztrált, nagy sikerű agrártörténeti előadást.

Az MTA doktora személyes élményekkel fűszerezett előadásában részletesen, forrásokkal és statisztikai adatokkal illusztrálva mutatta be a magyar mezőgazdasági termelés átalakulásának történetét. Előadásában a főváros és annak környékén létrehozott termelőszövetkezetek történetét ismertette a Rákosi-rendszer kialakulásától a rendszerváltozás időszakáig. A magyar mezőgazdaság történetének viharos és ellentmondásos időszaka volt az ötvenes-hatvanas évek, amikor a politikai erőviszonyok alakulásától függően változtak a lehetőségek a magyar parasztság számára. A magyar mezőgazdasági termelők alkalmazkodó képességét, szorgalmát és tehetségét mutatja, hogy a hetvenes évek közepére a szövetkezeti termelés eredményei már a szovjet irányvonalat követő sztálinista-ortodox kommunista vezetés féltékenységét is kiváltotta. Adminisztratív és jogi eszközökkel próbálták lejáratni azokat a sikeres szövetkezeti vállalkozókat, akiknek profiljában a piaci kereslet-kínálat törvényei szerint egyre inkább megjelentek a nem mezőgazdasági termékek. A nyolcvanas évek és rendszerváltozás időszakának korai vállalkozói számára ez a termelési forma egyre több lehetőséget jelentett.

A program érdekességét az adta, hogy a vendégek közül többen aktívan részt vettek a szövetkezeti munkában, és a csömöri termelőszövetkezet egykori dolgozójaként nem kevés nosztalgiával emlékeztek fiatalságukra, a munkájukra. Az előadó és a résztvevők között kialakult párbeszéd megteremtette a lehetőségét annak, hogy a történész szakértő az agrártörténetünk ezen fejezetét újabb kutatásokkal, interjúkkal bővítse. Az előadás és az azt követő kötetlen beszélgetés egyik legfontosabb hozadékát a szakmai-tudományos együttműködés lehetőségénnek megteremtése jelentette, és ami teljesen megegyezik a rendezvénysorozat ötletgazdáinak szándékával.

A sorozat folytatódik, április 4-én Fülöp Mihály, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusa előadását hallgathatják meg az érdeklődők, aki Az 1947-es párizsi békerendezés története címmel ad majd betekintést a múlt egy szeletébe. A rendezvényre mindenkit nagy szeretettel várnak!