120 éves a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően hazánkban hirtelen megnőtt a szépirodalmi, ismeretterjesztő munkák iránti vásárlói igény. Sorra alakultak új könyvkiadók, és a következő egy-két évtizedben a korábban alapított, patinás nyomdáink átalakultak részvénytársaságokká (Singer és Wolfner Kiadó, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. stb.).
1869-ben Révai Sámuel (1833-1908) Eperjesen felvásárolva egy helyi kereskedést, könyvkötészetet nyitott. Öccse, Révai Leó Pesten vezette a közösen berendezett könyvkereskedést, antikváriumot. Vállalkozásuk Révai Testvérek név alatt működött. Sámuel nagyobbik fia Mór 1880-ban kialakította apja és nagybátyja társaságában a kiadói üzletágat. Öt év elteltével az üzleti vállalkozást maga irányította.
A magyar könyvpiacon nyomdáink és kiadóink a könyvterjesztésben csekély mértékben jelentek meg. A nyomtatott munkák nagy többsége a magyar olvasókhoz külföldi könyvterjesztőkön keresztül jutott el. A Révai fivérek felismerték ezt a hiányosságot, és üzletük fejlesztéséhez kiegyensúlyozottabb könyvpiaci működést terveztek. Fenntartva a kiadó működését, hozzákezdtek egy országos lefedettségű könyvkereskedői hálózat kiépítéséhez. Az 1890-es évekre hat utazó ügynökük körülbelül 6500 helyi könyvértékesítővel, 500 kaszinóval és egylettel épített ki szoros üzleti kapcsolatot.
Üzletfilozófiájuk újszerű volt: „felesleges fejtegetni azon óriási előnyöket, melyek azzal járnak, ha a termelő (jelen esetben a kiadó) maga érintkezik a közönséggel és nemcsak könyvkereskedők közvetítésével, hanem directe árusítja termékeit [...] kiadói működést sikerrel és biztonsággal csak az folytathat, aki folytonosan érintkezésben van a nagy közönséggel és minduntalan tapasztalja, hogy a közönségnek mi kell, és miképp kell. Biztonsággal e téren csak az folytathat, ki az eleven, nyüzsgő élettel kontaktusban van, mert a szükségletet bármely téren csak az lesz képes"megfelelő módon kielégíteni, aki a kereslet mérvei iránt tájékoztatva van" - részlet a társaság 1894. évi alapítási tervezetéből. (MNL OL Z 718 1. tétel - Alapítási tervezetek.)
A Révai fivérek Magyarországon a könyvkereskedelem új formáját a kolpotrage (vagyis házaltató) könyvterjesztést honosították meg.
Üzleti sikereikben a házaltatáson kívül nagy szerepet játszott, hogy társaságuk a kor legolvasottabb magyar íróinak - Jókai Mórnak és Mikszáth Kálmánnak - a könyveire kizárólagos szerzői és kiadói jogokat szerzett. A két író irodalmi munkái évente tízezernél több új megrendelést jelentettek a Révai Testvéreknek. A Jókai-kiadványok sikerét bizonyítja, hogy a könyvek kiadására még önálló vállalatot is létesítettek Révai Testvérek Jókai Vállalat néven. Kiválóan gyümölcsöztek a nagy kiadókkal kötött könyvterjesztői szerződések. Elsősorban az éveken át megjelenő sorozatok hoztak nagy sikert, így például a Pallas Rt.-vel a Pallas Nagy Lexikonra vagy a Magyar Királyi Államnyomdával Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című munkára kötött bizományosi szerződések. Más kiadóval közös sikersorozatot is megjelentettek, mint például a Franklin Társulattal együtt kiadott Teljes Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici).
Révai Sámuel és fiai, a már említett Mór és kisebbik fia Ödön, 1894 körül egy pénzügyileg stabilabb, tőkebevonással megfelelő anyagi hátteret nyújtó vállalati formát terveztek létrehozni. A közkereseti társaságot részvénytársasággá kívánták átalakítani. Vállalkozásukhoz megnyerték az egyik legrangosabb pesti pénzintézet, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság vezérigazgatóját, Székely Ferencet.
Az új társaság, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság alakuló értekezletét 1895. május 15-én tartották meg, az alakuló közgyűlést néhány nappal később, május 26-án a Belvárosi Takarékpénztár Koronaherceg utca (mai nevén Petőfi Sándor utca) 3. szám alatti székházában.
Új hozzászólás