Gecsényi Lajos (1942–) levéltáros, történész

Tápiósülyben (Pest m.) született 1942-ben. Középiskolai tanulmányait a nagykátai Damjanich János Gimnáziumban végezte, ahol 1960-ban tett érettségi vizsgát. Még ebben az évben felvették az ELTE Bölcsészettudományi Kara történelem-könyvtár szakos hallgatójának. 1962-től a könyvtár szak helyett levéltár szakon folytatta tanulmányait.
1965-től az MSZMP Párttörténeti Intézete Archivumának munkatársa, 1971–1974 között a megyei pártarchívumok instruktora, a Tájékoztató az MSZMP archívumai számára c. évkönyv szerkesztője. 1974 márciusában kinevezték a Győr-Sopron megyei 1. számú Levéltár igazgatójának. Ebben a munkakörben dolgozott 1987-ig, amikor  átvette a Művelődésügyi Minisztérium Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltségének irányítását, Magyarország levéltári képviseletét az Osztrák Állami Levéltár két osztályán. 1994-ben visszatért Győrbe, mint a győri megyei levéltár igazgatója. 1997. július elsejétől a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, 2002. november 1.–2003. május 31. között  a MTA Történettudományi Intézetének igazgató-helyettese, majd ismét a Levéltár főigazgatója, 2009. december 31-ig.
Győri működése idején a Műhely c. társadalomtudományi és kulturális folyóirat alapító főszerkesztője (1978–1984), majd a Levéltári Szemle főszerkesztője (1985–1992), a Levéltári Közlemények főszerkesztője (1997–2009), a Századok szerkesztőbizottságának tagja (2007–), a Történelmi Szemle szerkesztőségének (1996–2000), szerkesztőbizottságának (2000–2006) tagja, jelenleg a folyóirat felelős szerkesztője.
A bölcsészdoktori címet 1971-ben, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1994-ben szerezte meg 16. századi gazdaságtörténeti témából. 2001-ben habilitált az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Oktatói tevékenységet megbízott előadóként 1970-1974 és 1994-1999, félállású egyetemi docensként 1999-2000 között, címzetes egyetemi tanárként 2003-tól végez a Közép- és koraújkori magyar történeti Tanszéken illetve a Történelem Segédtudományai Tanszéken.
Választott doktor-képviselőként tagja volt a MTA közgyűlésének (2001–2007), tagja az MTA Történettudományi Bizottságának (1996–), a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának (2003-2007), az MTA-Oktatási Minisztérium Domus Hungarica Alapítvány kuratóriumának (2000–2006), az OTKA Bizottságnak (1997–2002), az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Tankönyvpályázati kuratóriumának (2002–2005), a NKÖM Klebelsberg ösztöndíj kuratóriumának (1999–), a Holocaust-Auschwitz Közalapítvány kuratóriumának (2002–2005), a Nagy Imre Alapítvány kuratóriumának (2003–), a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető alelnöke (1999–2007).
Tanulmányai magyar és német nyelven 1964-től jelennek meg hazai és külföldi folyóiratokban, tanulmánykötetekben a 16–17. századi gazdaság- és társadalomtörténet valamint a 20. századi magyar–osztrák kapcsolatok témaköréből.
Munkásságát 1991-ben Szabó Ervin Díjjal, 1994-ben az Osztrák Köztársaság Ezüst Érdemjelével, 2002-ben Széchenyi Ferenc Díjjal, Burgenland Tartomány Nagy Érdemjelével, 2003-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendje tiszti keresztjével ismerték el.

Főbb művei:

Bártfa város hegyaljai szőlőgazdálkodása 1485-1563 = Agrártörténeti Szemle VIII. évf. 1966. 4. 470-485.
Városi és polgári szőlőbirtokok és borkereskedelem a Hegyalján a XV-XVI. század fordulóján = Agrártörténeti Szemle XIV. évf. 1972. 3-4. 340-352.
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött = Arrabona. A győri Xantus János Múzeum évkönyve 22-23. (1986) 99-127.
Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században = Levéltári Szemle XXXVIII. évf. 1988. 3. 14-34.
Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái  I.II.III. kötet 1580-1637  (Győr, 1990, 1995, 2004) 453, 144, 104 pag.
A 16-17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez.(Az erődváros megjelenése) = Unger Mátyás Emlékkönyv. (Szerk. E. Kovács Péter, Kalmár János, V. Molnár László) Budapest, 1991. 145-158.
Az Edlasperg  ügy. Magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében = Történelmi Szemle 1993  3-4. 279-295.
Das ungarische Palais in Wien. Hgb.Dénes Hunkár (Wien, 1994) 152 pag. (Gottfried Mrazzal és Richard Pergerrel közösen)
Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez. = Századok 1995.  4. 767-790.
A magyarok krónikája. (Összeállította és szerkesztette Glatz Ferenc) Budapest, Officina Nova, 1996 (szócikkek szerzője)
„Török áruk” és „görög kereskedők” a 16-17. századi királyi Magyarországon = R.Várkonyi Ágnes Emlékkönyv (Szerk. Tusor Péter) ELTE Bölcsészkar 1998.  185-203.
Routen, Mauten und Dreißiger in Westungarn im Jahre 1668 = Bausteine zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift Johann Seedoch. Burgenländische Forschungen. Sd. XXII. Eisenstadt, 1999. 157-173.
Handelsbeziehungen zwischen Ungarn und den süddeutschen StÖdten am Anfang der frühen Neuzeit In: Bayern-Ungarn. Tausend Jahre. Aufsätze zur Bayerischen Landesaustellung 2001. Hgb. von H.W. Wurster, M.Treml und R. Loibl (Passau, 2001) 121-137.
Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak a történetéhez 1956-1964. Összeállította és szerkesztette. (Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2000) 323 old.
A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és tanácsosai a 16. században = Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária (Osiris k., Budapest, 2003) 100-113.
A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között = Századok 137. (2003. 3.) 653-672. (Tatjana Guszarovával közösen)
Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 (Kiad. Győr megyei jogú város Levéltára) Városi Levéltári Füzetek 2003/7.  123 old.