Itt van a város, vagyunk lakói... Képek, újságcikkek Komárom megye településeiről.

Jelenlegi hely

1 / 19

Agostyán

Tatai járás
1974. december 31-étől Tata városkörnyéki községe
1985. január 1-jével Tata várossal egyesítették. (29/1984. NET sz. hat. - MK 1984. 54. sz.)

Lakosság:
1949: 681 fő
1960: 643 fő
1980: 526 fő

Forrás:
Komárom megye fontosabb statisztikai adatai 1960, KSH Komárom Megyei Igazgatósága, 1961, Tb. 9-10. old. KEML 7/143.
Komárom megye statisztikai évkönyve 1980 KSH Komárom Megyei Igazgatósága, 1981, Tb 374-379 oldal 7/1980/316

Falu a Vértes alján (Szöveg: Ari Kálmán, fotók: Tóth István, MTI, Képes Újság, 1973. 45. szám)

Ács

Gesztesi, majd 1950 június 1-jétől Komáromi járás
1970. január 1-jével nagyközségi tanáccsá nyilvánították. 60-1/1970. (TK 3.) MT TO sz. közl. - TK 1970. 3. sz.
1984. január 1-jétől Komárom városkörnyéki község

Lakosság:
1949: 7467 fő
1960: 8507 fő
1980: 7748 fő

Az ácsi cukorgyár (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Bajna

Esztergomi járás, majd 1950. június 1-jétől Dorogi járás
1973. április 15-ével Bajna néven és székhellyel, Epöl községgel községi közös tanácsot szerveztek. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.)
1984. január 1-jétől Dorog városkörnyéki község.
1989. január 1-jével a közös tanácsot megszüntették, Bajnán önálló községi tanácsot szerveztek. (112/1988. (X. 6.) NET sz. hat. - MK 1988. 46. sz.)

Lakosság:
1949: 1913 fő
1960: 2142 fő
1980: 2150 fő

A községháza, a faluközpont, a Sándor-Metternich-kastély (1970-es évek, MNL KEML X.214. Az Esztergomi Klubszínpad iratai)

Bábolna

1958. november 1-jével Bana községhez tartozó Bábolnai kismajor, Bábolnapuszta, Csemerházimajor, Csikótelep, Farkaskút, Honvédmajor, Istvánháza, Kajánd, Lobkovitz-tanya és Rákóczimajor külterületi lakotthelyeket Bábolna néven önálló községgé szervezték. (92/1958. NET sz. hat. - MOL- XIX-A-2-f (116. d.) 501/1959. sz.)
1974. december 31 -ével ~ néven és székhellyel, Bana községgel községi közös tanácsot szerveztek. (34/1974. NET sz. hat. - MK 1974. 96. sz.)
1977. április 1 -jétől a közös tanácsot Tárkány községgel egészítették ki. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.)
1984. január 1-jétől Komárom városkörnyéki község.

Lakosság:
1949: 1430 fő
1960: 1906 fő
1980: 3263 fő

A bábolnai ötösfogat (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Bábolnai képek (Képes Újság, 1975. január 10.)

Dorog

Esztergomi járás, 1950. január 1-jétől Dorogi járás.
1970. január 1-jével nagyközségi tanáccsá nyilvánították. 60-1/1970. (TK 3.) MT TO sz. közl. - TK 1970. 3. sz.)
1984. január 1 -jével Dorog nagyközséget várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.)
1984. január 1-jével Bajna (Epöl), Dág (Máriahalom, Úny) közös tanácsú községeket, valamint Csolnok, Kesztölc, Leányvár, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp községeket Dorog városkörnyéki községeivé nyilvánitották. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.)

Lakosság:
1949: 8855 fő
1960: 9994 fő
1980: 11844 fő

Forrás.
Komárom megye fontosabb statisztikai adatai 1960, KSH Komárom Megyei Igazgatósága, 1961, Tb. 9-10. old. KEML 7/143.
Komárom megye statisztikai évkönyve 1980 KSH Komárom Megyei Igazgatósága, 1981, Tb 374-379 oldal 7/1980/316

Dorog főutcája az 1950-es években (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Fentről: A Zrínyi Ilona Általános Iskola, a községi és járási tanács épülete, Petőfi-emlékmű (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Kedves kedd... A dorogi Pilis Áruház kezdeményezése (Szövetkezet, 1974. augusztus 7., 14.)

Esztergom

1954. október 1 -jével Esztergomot járási jogú várossá szervezték (1074/1954. (IX. 14.) Mt.h. sz. - MK HL 1954. 67. sz.)
1984. január 1-jével Tát (Mogyorósbánya) közös tanácsú nagyközséget; Lábatlan, Nyergesújfalu, Tokod nagyközségeket, valamint Bajót, Dömös, Pilismarót, Pilisszentlélek, Süttő községeket Esztergom városkörnyéki községeivé nyilvánitották. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.)
1985. január 1-ével Pilisszentlélek községet Esztergom várossal egyesítették. (29/1984. NET sz. hat. - MK 1984. 54. sz.)

Lakosság:
1949: 20040 fő
1960: 23021 fő
1980: 30473 fő

A Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Főszékesegyház, Széchenyi tér a tanácsházával, Aranyhegyi út (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Duna Múzeum épülete (Gabler Csaba felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Széchenyi tér a posta épületével (Ripely Imre felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Kis-Duna (Krasznainé felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Kis-Duna partmenti sétánya és a Főszékesegyház (1956, Vadas Ernő felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A 19-es hősök tere (ma Mindszenty tér) (Bakonyi Béla felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára Relégyára, majd MEDICOR ELFI Gyár, korábban kanonokház. Tervezte: Kühnel Pál (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

A Széchenyi tér és a Bottyán utca sarka a Városházával (Rafael Csaba felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Kis-Duna és a Bottyán-híd (Dolliger Erhardt felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Elnökhelyettesi szoba az Esztergomi Megyei Bíróságon az 1960-as években. (In: Fejezetek a Komárom-Esztergom megyei bíróságok történetéből. 1872-2009. Írta és szerkesztette: Kántor Klára. KEM Bíróság, 2009)

Látkép a Tanítóképző Főiskolával (középen), a MEDICOR gyárral (jobbra), a várral és a Főszékesegyházzal (1970, Vadas Ernő felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A prímási palota és a Loyolai Szent Ignác plébániatemplom (Dolliger Erhardt felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Kis-Duna (Hemző Károly felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Esztergom látképe Párkány felől (1963 körül, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Szent Adalbert Főszékesegyház, előtérben a királyi palota részlete (Rafael Csaba felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Víziváros látképe (Kocs Alajos felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Kis-Duna (Horváth felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Bajcsy-Zsilinszky út a Fürdő Szálló épületével (Bakonyi Béla felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Az 1970-es években lebontott utca Esztergom központjában (MNL KEML XXIX.42. Az Esztergomi GAMESZ iratai)

A "piacutca", azaz az egykori Zalka Máté (ma Vaszary Kolos) utca torkolata a régi városközpontba (MNL KEML XXIX.42. Az Esztergomi GAMESZ iratai)

A Petőfi Sándor és a Vörösmarty utca sarka, háttérben a Rákóczi tér 1970-es években lebontott épületei (MNL KEML XXIX.42. Az Esztergomi GAMESZ iratai)

A Rákóczi tér régi épületei (MNL KEML XXIX.42. Az Esztergomi GAMESZ iratai)

A Bajcsy-Zsilinszky út (MNL KEML XXIX.42. Az Esztergomi GAMESZ iratai)

A Mártírok útja (ma Lőrincz utca) 1970-es évek végén lebontott házai (MNL KEML XXIX.42. Az Esztergomi GAMESZ iratai)

Ország-Világ, 1966. 45. szám

A tegnap és a holnap városa: Esztergom (Szöveg: Gál Zoltán, fotók: Bojár Sándor, Ország-Világ, 1966. 45. szám)

A tegnap és a holnap városa: Esztergom (folytatás, Ország-Világ, 1966. 45. szám)

Látogatóban a határon (Szöveg: Zentai Ferenc, fotók: Bohanek Miklós, Képes Újság, 1973. december 22.)

Héreg

Tatai járás
1974. december 31-étől Tatabánya városkörnyéki községe.
1977. április 1-jétől Tarján Községi Közös Tanács társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.)

Lakosság:
1949: 1258 fő
1960: 1437 fő
1980: 1106 fő

A héregi "fekete bárány" (Szöveg: Zentai Ferenc, fotók: Bohanek Miklós, Képes Újság, 1974. június 15.)

Kisbér

Gesztesi, majd 1950. június 6-tól Komáromi járás.
1950. március 16-ával Kisbér székhellyel járási kirendeltséget szerveztek, melyhez Ászár, Bakonysárkány, Császár, Csép, Ete, Kisbér, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskéthely nagyközségek, valamint az ácsteszéri, bakonyszombathelyi, bársonyosi és szendi körjegyzőség községei tartoznak. (5.201/11/II-1/1950. (III. 12.) BM sz. r. - RK 1950. 7. sz.)
1970. január 1-jével nagyközségi tanáccsá nyilvánították. (60-1/1970. (TK 3.) MT TO sz. közl. - TK 1950. 3. sz.)
1973. április 15-ével Kisbér néven és székhellyel, Hánta községgel községi közös tanácsot szerveztek. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.)
1974. április 1 -jétől a közös tanácsot Ászár és Ete községekkel egészítették ki. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.)
1984. január 1-jével Kisbér községet városi jogú nagyközséggé szervezték, egyidejűleg Ácsteszér (Aka, Csatka, Súr), Bakonyszombathely (Bakonybánk, Réde), Bársonyos (Kerékteleki), Császár (Vérteskethely) közös tanácsú községeket, valamint Bakonysárkány községet Kisbér városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.)
1986. január 1 -jével Ászár, Ete, Hánta és Kisbér községeket Kisbér néven egyesítették. (36/1985. NET sz. hat. - TK 1985. 21. sz.)
1986. január 1-jével Kisbér községet várossá szervezték. (37/1985. NET sz. hat. - TK 1985. 21. sz.)
1990. január 1 -jével Kisbér várossal egyesített Ete községet önálló községgé szervezték. (119/1989. (IX. 28.) NET sz. hat. - MK 1989. 66. sz.)

Lakosság:
1949: 4084 fő
1960: 4567 fő
1980: 5135 fő

Bakony Áruház (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Cukrászda (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Kisipari szolgáltatóház Kisbéren (Szövetkezet, 1971. május 5.)

Komárom

1946. január 1-jével Komárom város dunajobbparti része megyei városi rangot kapott. (4.330/1945. ME. sz. r. - MRT. 1945. II. kötet, 548. old.)
1954. október 1-jével járási jogú várossá szervezték. (2154/50/1954. MT h. - HT. 1954. 50. sz.)
1977. április 1-jével Szőny nagyközséget Komárom várossal egyesítették. 4/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.)
1984. január 1-jével Bábolna (Bana, Tárkány), Nagyigmánd (Csép, Kisigmánd) közös tanácsú nagyközségeket; Ács nagyközséget, valamint Almásfüzitő, Mocsa községeket Komárom városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.)
1989. január 1-jével Csém néven szervezett községet Komárom városkörnyéki községévé nyilvánították. (112/1988. (X. 6.) NET sz. hat. - MK 1988. 46. sz.)

Lakosság:
1949: 8790 fő
1960: 9848 fő
1980: 19918 fő

A strand (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Fedett sétány Komárom központjában (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Részlet Komárom városközpontjából (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Telekkönyvi szoba a Komáromi Járásbíróságon (Fejezetek a Komárom-Esztergom megyei bíróságok történetéből. 1872-2009. Írta és szerkesztette: Kántor Klára. KEM Bíróság, 2009)

Komáromi határőrök (Szöveg: Zentai Ferenc, fotók: ifj. Soprpni Béla, Képes Újság, 1973. június 2.)

Környe

Tatai járás.
1974. december 31-étől Tatabánya városkörnyéki községe.

Lakosság:
1949: 3173 fő
1960: 3954 fő
1980: 4063 fő

Boltosok dícsérete (Szöveg: v. h., fotók: Kis Vera, Képes Újság, 1972. 40. szám)

Mocsa

Komárom megye, Gesztesi, majd 1950. június 1-jétől Komáromi járás.
1984. január 1 -jétől Komárom városkörnyéki községe.

Lakosság:
1949: 2881 fő
1960: 2980 fő
1980: 2594 fő

A mocsai vegyesbolt belseje
MNL KEML XXXV.1. Az MSZMP Komárom Megyei Bízottságának iratai

Nagyigmánd

Gesztesi, majd 1950. június 1-jétől Komáromi járás
1971. április 25-ével Nagyigmánd néven és székhellyel, Csép és Kisigmánd községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (9/1971. NET sz. hat. - MK 1971. 13. sz.)
1984. I. 1-jétől Komárom városkörnyéki község.
1989. január 1-jétől a közös tanácsot Csém községgel egészítették ki. (112/1988. (X. 6.) NET sz. hat. - MK 1988. 46. sz.)

Lakosság:
1949: 2989 fő
1960: 3271 fő
1980: 3365 fő

Üzletház és tanácsháza (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Nyergesújfalu

Dorogi járás
1971. január 1-jével nagyközségi tanáccsá nyilvánították. (60-1/1971. (TK 27.) MT TH sz. közl. - TK 1971. 27. sz.)
1984. I. 1-jétől Esztergom városkörnyéki község.
1989. március 1-jével Nyergesújfalu nagyközséget várossá szervezték. (16/1989. (II. 5.) NET sz. hat. - MK 1989. 8. sz.)

Lakosság:
1949: 3961 fő
1960: 4910 fő
1980: 8095 fő

Nyergesújfalu látképe a Sánc-hegyről, a napköziotthonos óvoda, az Eternit Gyár (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Oroszlány

Tatai járás
1954. február 1-jével Oroszlány nagyközséget járási jogú várossá szervezték. (1006/1954. (I. 28.) Mt.h. sz. - MK HL. 1954. 6. sz.)
1974. december 31-ével Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Várgesztes és Vértessomló községeket Oroszlány városkörnyéki községeivé nyilvánították. (3/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.)
1984. január 1-jével Szákszend községet Oroszlány városkörnyéki községévé; Várgesztes és Vértessomló községeket pedig Tatabánya város városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.)

Lakosság:
1949: 3740 fő
1960: 13082 fő
1980: 20613 fő

Oroszlány - a régi falu (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

A Városkapu (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Oroszlány belvárosa (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

A Bányász strand (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Látkép (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

KISZ-lakótelep a Haraszthegyi úton (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

A 22-es akna (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Csillék a hegyoldalban (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

Várossá vált város (Szöveg: Kertész Magda, fotók: Nádor Ilona, Nők Lapja, 1974. 18. szám)

Súr

1950. március 15-ig Veszprém vármegye, Zirci járás.
1950. március 16-ától Komárom megye, Gesztesi majd 1950. június 1-jétől Komáromi járás.
1977. április 1-jétől Ácsteszér Községi Közös Tanács társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.)
1984. január 1-jétől Kisbér városi jogú nagyközségkörnyéke .
1990. január 1-jével Súr kivált a közös tanácsból, egyidejűleg Súr községben önálló községi tanácsot szerveztek. (119/1989. (IX. 28.) NET sz. hat. - MK 1989. 66. sz.)

Lakosság:
1949: 1896 fő
1960: 2051 fő
1980: 1544 fő

Művelődési Ház és Turistaszálló, Községháza, horgásztó, Müller cukrászda, Arany János Általános Iskola, lovasudvar (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Tata

Tatai járás
1954. február 1 -jével Tata községet járási jogú várossá szervezték. (1006/1954. (I. 28.) MT h. sz. - MK HL 1954. 6. sz.)
1974. december 31-ével Agostyán, Baj, Dunaalmás, Kocs, Naszály, Neszmély községeket, Szomód (Dunaszentmiklós), Tardosbánya (Vértestolna) közös tanácsú községeket Tata városkörnyéki községeivé nyilvánították. (3/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.)
1977. április 1 -jével Dunaalmás és Neszmély községeket "Almásneszmély" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.)
1985. január 1-jével Agostyán községet Tata várossal egyesítették. (29/1984. NET sz. hat. - MK 1984. 54. sz.)
1991. május 1 -jével Dunaalmás és Neszmély községek (Almásneszmély) különváltak. 1993. január 1-jével Tardosbánya község nevét Tardosra változtatták.

Lakosság:
1949: 13199 fő
1960: 17315 fő
1980: 24088 fő

Tatai látképek (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Az autóbusz-pályaudvar (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

A Tatai Járásbíróság régi épülete a Kossuth téren (Fejezetek a Komárom-Esztergom megyei bíróságok történetéből. 1872-2009. Írta és szerkesztette: Kántor Klára. KEM Bíróság, 2009)

Képes Újság, 1965. 47. szám

A "boldog tó" partján (Szöveg: Zentai Ferenc, fotók: Bohanek Miklós, Képes Újság, 1965. 47. szám)

A "boldog tó" partján (folytatás, Képes Újság, 1965. 47. szám)

A Kálvária-domb alatt (Szöveg: Varga György tudományos kutató, fotók: Nóber Imre, Képes Újság, 1974. június 8.)

A húszéves és sok száz éves Tata (Fenákel Judit és Nádor Ilona riportja, Nők Lapja, 1974. 35. szám)

Tatabánya

1947. október 1-jével Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és Tatabánya községeket Tatabánya néven egyesítették, egyúttal megyei várossá szervezték. (179.238/1947. III/3. BM sz. r. - RK 1947. 21. sz.)
1950. III. 16-ától Komárom megye székhelye.
1974. december 31-ével Héreg, Környe, Tarján és Vértesszőlős községeket Tatabánya városkörnyéki községeivé nyilvánították. (3/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.)
1984. január 1-jével Gyermely (Szomor), Vértessomló (Várgesztes) közös tanácsú községeket Tatabánya városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.)
1990. december 1-jével Tatabányát megyei jogú várossá nyilvánították. (82/1990. (XII. 7.) OGY sz. h. - MK 1990. 123. sz.)

Lakosság:
1949: 40221 fő
1960: 52079 fő
1980: 75971 fő

Tatabánya-Újvaros látképe (Czeizing Lajos felvétele, MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Az előbbi kép részlete (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Tatabánya-Újváros (Komárom megye bemutatkozik. Szerkesztő: Nádasdi János. Kiadja a VT Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1975)

A tatabányai szénbányák épületei, üzemei (MNL KEML képeslap-gyűjteménye)

Vértesszőlős

Tatai járás
1974. december 31-étől Tatabánya városkörnyéki községe

Lakosság:
1949: 1725 fő
1960: 1893 fő
1980: 2024 fő

A legrégibb lábnyom Lukács Angéla, Képes Újság, 1976. 33. szám