Egy még nem „kiforrott” pártfunkcionárius botlásai a Rákosi-korszakban

Czinege Lajos 1924. március 24-én Karcagon született. Szegényparaszt családból származott, a hat elemi befejezése után kovácssegéd képesítést szerzett. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba és részt vállalt a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) karcagi csoportjának megalakításában. 1947. májusában az MKP karcagi városi bizottságának propagandistája, 1948. februárjában a városi pártbizottság titkára lett. Kéthónapos pártiskola elvégzése után 1948. októberében a Magyar Dolgozók Pártja Jász-Nagykun-Szolnok megyei bizottságán az Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjének, majd 1949-ben szervező titkárnak – az első titkár utáni legfontosabb tisztségre – választották meg. Vehemens természetéből és hatalmi gőgből fakadó túlkapásai azonban már a Rákosi-korszak elején is megbotránkozást váltottak ki, ami meredeken emelkedő pályáját rövid időre megtörte. A párt Központi Ellenőrzési Bizottsága 1950 júniusában fegyelmi határozatot hozott Czinege ellen, a megyei pártbizottság pedig leváltotta titkári állásából és a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz, művezetői beosztásba helyeztette át. Életének ez a kellemetlen epizódja, leváltásának okai a későbbi, honvédelmi minisztersége alatt elkövetett botlásaival ellentétben idővel feledésbe merültek. Az MDP Szolnok Megyei Választmányának 1950. június 19-én hozott határozata, amelyet most közreadunk, részletesen ismerteti, hogy a korabeli pártzsargonban megfogalmazott indoklás szerint a még nem kiforrott Czinegét, aki a Pártnak a kohójában még nem acélozódott meg, miért érte retorzió.

Dávid Ferencnek, az MDP Szolnok megyei első titkárának beszámolója Czinege Lajos fegyelmi büntetéséről és leváltásáról. (MNL JNSZML XXXV. 39. fond 1. fondcsoport 1951. 3. őrzési egység)

A fiatal funkcionárius meggondolatlan tettei és visszaélései döbbenetesek. Egy családi vita közben sógora kezébe pisztolyt adott és öngyilkosságra biztatta. Hivatalos útján a vasúti sorompó felnyitását szolgálati fegyverével kényszerítette ki. Egy másik alkalommal rálőtt az autójának továbbhaladását akadályozó autóbuszra. Ehhez képest már igazán csekélységnek számított, hogy a lakására szállított rádió árát, ami akkor jelentős összeg lehetett, nem fizette ki. További érdekessége a Szolnok megyei pártbizottsági határozatnak, hogy cáfolja a Czinege Lajosról terjesztett hírt, mely szerint a II. világháború végén SS katona lett volna. Viszont az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába került iratok szerint a 25. Hunyadi SS gránátos hadosztály tagjai között nyilvántartásba vették a nevét.

A leváltott Czinege nem sokáig maradt művezetői beosztásban. 1951-ben katonai pályára lépett és levelező úton politikai tiszti tanulmányokat folytatott. Időközben bizonyára „kiforrott” elvtárssá vált. 1956. október végén Fehér Lajossal és Földes Lászlóval együtt katonai diktatúra tervét dolgozta ki a forradalom leverésére. November 4-e után a karhatalom, 1957 elején a Munkásőrség egyik fő szervezője volt. 1956. decembertől az MSZMP Adminisztratív Osztályát vezette. 1957. júliusában a Szolnok megyei pártbizottság első titkárává választották. 1958-59 telén, kora tavaszán – olykor a legdurvább eszközöket is alkalmazva – mindössze három hónap alatt az ő személyes irányításával fejezték be megyéjében a mezőgazdaság kollektivizálását.

Czinege Lajos, az MSZMP Szolnok megyei első titkára a Karcagra látogató Hruscsov bal oldalán 1958. április 7-én (MNL JNSZML XXXV. 63. fond – Fényképalbum a szovjet pártküldöttség magyarországi látogatásáról)

Hruscsov szovjet pártfőtitkár Karcagon koccint Czinege Lajossal (MNL JNSZML XXXV. 63. fond – Fényképalbum a szovjet pártküldöttség magyarországi látogatásáról)

Összeállította: Dr. Cseh Géza főlevéltáros