Pusztai iskolák nyomában - virtuális kiállitás
Pusztai iskolák nyomában
„Főképp azok oktatásáról kell minél előbb gondoskodni, akik künn, messze a tanyákon, erdőkön, hegyeken sok mérföldnyire szétszórva laknak és kiskoruktól kezdve, mintegy az emberi társaságokon kívül, egészen természeti durvaságban nőnek fel, anélkül, hogy valami vallási és erkölcsi nevelésben részesülnének. Ezeket a papok és tanítók [...] vasárnaponként gyűjtsék össze és tanítgassák. Esetleg erre a célra vándorpapokat és tanítókat kell kijelölni."
A Diéta 1827. január 10-én Ferenc királyhoz intézett felirata
A virtuális kiállitás itt megtekinthető.
A pusztai, vagy más néven tanyai iskolák a magyar iskolarendszer sajátos intézményei voltak. Ezt a fajta iskolatípust a mezőgazdasági munkások, illetve cselédek gyermekeinek oktatására létesítették. A tanyai iskolák létesítésének fontossága először az 1791. évi országgyűlésen került szóba, majd foglalkoztak vele az 1825-27. évi országgyűlésen is. Mindezek ellenére alapításukat négy évtizeddel később az 1868-as népoktatási törvény 47. §-a tette kötelezővé, amely kimondta, hogy a tanyákon élő tanköteles gyermekek oktatásáról annak a községnek kötelessége gondoskodni, ahová az adott puszta vagy tanya közigazgatásilag tartozik. Heves vármegyében már e törvény életbe lépése előtt is léteztek pusztai iskolák, melyek közül a legkorábbi alapításúak Parádóhután, illetve Kőkútpusztán voltak. Előbbit 1851-ben, utóbbit pedig 1853-ban alapították. Ezt követte az 1854-ben alapított üveghutai (ma Parádsasvár), az 1865-ben alapított pusztanagyúti és az 1866-ban alapított pusztatenki iskola.
A népoktatási törvény életbe lépése utáni években, az 1872/73-as tanévről készített kimutatás szerint 6 pusztai iskola működött a vármegye területén: Üveghután, Kőkútpusztán, Parádóhután, Pusztanagyúton, Pusztatenken, valamint Kisasszonytérpusztán. Utóbbi pusztán az iskolát gróf Károlyi Gyula birtokos 1876-ban megszüntette. Ezt követően a pusztai iskolák száma – a dinnyéshátpusztai és a pusztahídvégi iskolák alapításának köszönhetően – az 1880-as évek közepére 7-re, a benepusztai (ma Mátrafüred) iskola alapítását követően az 1886/87-es tanévre pedig 8-ra emelkedett. A pusztai iskolák alapításának folyamata a 19. század utolsó évtizedében, valamint a 20. század első negyedében gyorsult fel. Az 1893/94-es tanévben már 21 pusztai iskola működött a vármegyében.
Az iskolák államosítását követően, 1948 decemberében Csárdatanyán, Császpusztán, Dinnyéshátpusztán, Egercsehi-Bányatelepen, Hatházpusztán, Hatrongyoson, Hercegtagban, Heves-Újtelepen, Jakabdombon, Jánosi-pusztán, Kenyérvárpusztán, Kétútközpusztán, Kőkútpusztán, Krakón, Mátracserpusztán, Mátrafüreden, Mátraszentistvánon, Mátraszentlászlón, Nagygomboson, Nagyteleken, Parádóhután, Pusztafogacson, Pusztahídvégen, Pusztaszikszón, Sashalompusztán, Sárgapusztán, Szárazbőpusztán, Szederkénypusztán, Szúcs-Bányatelepen, Vincetanyán, valamint az 1950-ben Nógrád megyéhez csatolt Hasznoshoz tartozó Mátrakeresztesen, a Nagybátonyhoz tartozó Bányatelepen és Szorospatakon, a Szuhához tartozó Szuhahután, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolt Tiszafüredhez tartozó Filagóriáspusztán, Gyöngypusztán, Jusztuspusztán, Rétpusztán és Töviskespusztán működtek külterületi iskolák.
A túlnyomórészt egy tanteremből álló, osztatlan vagy részben osztott és korszerűtlen pusztai iskolák az 1960-as évektől kezdve fokozatosan elsorvadtak. A hatvanas évek első felében ezek az iskolák még természetes úton szűntek meg az elnéptelenedés miatt, majd az évtized második felétől a körzetesítési trendnek köszönhetően először fokozatosan, az 1970-es években pedig erőszakosan számolták fel őket.
A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltára a Heves Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának iratai között őriz 6 darab fényképalbumot az 1958 és 1965 között működő általános iskolákról. A sok tekintetből érdekes és különlegességnek számító dokumentum igazi értéke az, hogy részletes képet ad a megye egykori pusztai iskoláinak utolsó időszakáról is, néhány esetben fényképekkel megörökítve őket.
A hajdanvolt pusztai iskolák emlékét ma már csak néhány megmaradt dokumentum, többek között az említett albumok és az egykori kisdiákok emlékezete őrzi. Létezésük néhány évtized múlva a köztudatból is kikerül, így lassan a múlt homályába vesznek.
Felhasznált források és irodalom
Komlóssy Ákos: Tanyai iskolák, tanyai tanítók. In.: Iskolakultúra, 1997. 6-7. szám.
Ortutay Gyula (szerk.): Magyar néprajzi lexikon, 5. kötet. Akadémiai kiadó, Budapest, 1982.
Barsi József: Elemi tanügy az egri érseki megye területén 1861/2-ben. In.: Statistikai Közlemények. A hazai állapotok ismeretének előmozdítására, 5. 1863.
MNL HML VI.501. Heves Vármegyei Tanfelügyelőség iratai. Elemi iskolák törzskönyve 1930.
MNL HML XXIII.18.a. 8. kd. Heves megyei iskolák járásonként (fotók, létszámadatok) 1958-1965.
MNL HML XXIII.18.a. Általános iskolák tanév végi statisztikai jelentései 1953-1988.
MNL HML XXIII.18.c. Óvodák és alsó-középfokú iskolák alapítási éve, 1954.
MNL HML XXIII.18.c. 20. kd. 85-5/1956.
MNL HML XXIII. Boconád, Egercsehi, Füzesabony, Gyöngyös, Hatvan, Lőrinci, Sarud, Sirok, Tarnaméra községek tanácsülési és VB ülési jegyzőkönyvei 1963-1990.
MNL HML XXIII. Füzesabonyi, Hatvani és Hevesi járási tanácsok VB ülési jegyzőkönyvei 1968.
MNL HML XXIII.301.b. 12410/1964.
MNL HML XXIX.1211. 5. kd. b. tétel.
EFL) Egyházmegyei Tanfelügyelőség iratai. Értesítvények. 1850/51-1854/55. Óhuta, Kőkút, Üveghuta.
Egri Főegyházmegyei Levéltár Egyházmegyei Tanfelügyelőség iratai. Értesítvények. Kál 1865/66. I. félév
Egri Főegyházmegyei Levéltár Egyházmegyei Tanfelügyelőség iratai. Értesítvények. Erdőtelek 1865/66. I. félév
Egri Főegyházmegyei Levéltár Acta Parochialia Tiszanána 1063/1878.
Egri Főegyházmegyei Levéltár Acta Parochialia Sarud 1064/1878.
Egri Főegyházmegyei Levéltár Acta Parochialia Füzesabony 4630/1894.
Egri Főegyházmegyei Levéltár Acta Parochialia Heves 4335/1925, 699/1926.
Egri Főegyházmegyei Levéltár Acta Parochialia Verpelét 2588/1929.
Egri Főegyházmegyei Levéltár Scholaria 1516/1873. Heves és Külső-Szolnok vármegye népoktatási viszonyai az 1872/73. tanévben
Alispáni jelentés Heves Vármegye 1884–1894. évi állapotáról.
Heves vármegye királyi tanfelügyelőjének jelentései az 1893/94. és 1894/95. tanévről. In.: Hevesmegye Közigazgatási Lapja 1894–1895. év
Heves Megyei Tanügy. 7. évfolyam, 8. sz. 1902. augusztus 15. 8.
Heves Megyei Hírlap. 5. évfolyam, 193. sz. 1994. augusztus 17. 3. Forrás: Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám) | Könyvtár | Hungaricana
Heves Megyei Hírlap. 6. évfolyam, 17. sz. 1995. január 20. 1. Forrás: Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám) | Könyvtár | Hungaricana
Heves Megyei Hírlap. 6. évfolyam, 202. sz. 1995. augusztus 29. 1. Forrás: Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám) | Könyvtár | Hungaricana
Készítette: Dr. Mészáros Ádám
főlevéltáros
Technikai szerkesztő: Antal Tamás
informatikus
Csatolmány | Méret |
---|---|
pusztai_iskolak_vegleges.png | 1.4 MB |