A szoboszlói lovas hajdúk telepítő- és címeres adománylevele, 1606

A szoboszlói lovas hajdúk telepítő- és címeres adománylevele, 1606 (MNL HBVL XV.21.b. MuO 80.)

Az irat Jelzete: MNL HBVL XV.21.b. MuO 80.
Az irat nyelve: latin
Az irat terjedelme: 1 fólió
Az irat eredeti vagy másolat volta: eredeti
Az irat megpecsételésére vonatkozó információ: fejedelmi függőpecsét
Az irathordozó anyaga: pergamen
Az irat eredeti mérete: 535x610 mm

Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. szeptember 2-án Kassán Halasi Fekete (Fekete de Halas) Péter hajdúkapitány, századosai és az alattuk szolgáló lovashajdúk részére nemességet, címert és Szoboszló részbirtokát adományozta. Az oklevelet 1607. február 5-én Szabolcs vármegye közgyűlése hirdette ki. Az armálist Bocskai István és Keresztury György titkár látta el kézjegyével. Vörös-sárga-kék zsinóron fatokban lévő természetes viaszfészekbe nyomott vörös függőpecséttel.

Az oklevélbe festett címer arany keretében díszes architektonikus fülke oszlopai előtt Attila és Hunnia alakja áll, a hátteret damaszkolt zöld szőnyeg alkotja, ami az oszlopfők fölött lilába vált át. Kétoldalt az oszlopok tetején egy-egy puttó Magyarország és Erdély címerét tartja, a keret közepén felül a fejedelem családi címere kapott helyet. Az oklevél részletesen leírja az adományozott címert: „Álló, égszínkék színű katonai pajzs, melynek mezejében a pajzs alsó részén zöldellő pázsit felett természetes színében lefestett tigris, hátsó lábaira támaszkodik, mellső bal lábát kiterjeszti, jobb lábában pedig vérbe mártott meztelen szablyát rázva tart, és egy páncélos lovassal, aki egyébként erősen felfegyverzett, s bal kezében egy kerek pajzsot, melynek közepét egy lánggal égő alak körben, elejétől a végéig ékesíti, jobb kezében pedig ő is vágásra kész kivont kardot tart, párbajt vívni látszik. A pajzsra nyílt katonai sisak van helyezve, melyet drágakövekkel és gyöngyökkel szépen díszített királyi korona fed, melyből egy másik tigris félig kiemelkedik; bal lábában a győzelem jelét, az előbbihez mindenben hasonló pajzsot, jobbjában pedig vörös zászlót hordoz, melyen egy természetes színében lefestett sas látható, felemelt csőrrel, kiterjesztett szárnyakkal arany lábaira támaszkodva áll. A sisak ormáról pedig, jobbról sárga és tengerkék, a bal oldalról pedig fehér és vörös színű takarók vagy foszlányok omlanak alá mindkét oldalon és a pajzs oldalát vagy szélét szépen körülveszik és ékítik.” 

A címerben szereplő tigris a hajdúkat, a lovas Basta tábornok legyőzött hadát szimbolizálja, a sisakdísz a tigrist a legyőzött ellenség hadi jelvényeivel ábrázolja. Hajdúszoboszlón ma is nagy becsben tartják az oklevelet, ami a város levéltári anyagából került a megyei levéltár diplomagyűjteményébe.

Az adománylevél a mai Hajdúszoboszló egyik legjelentősebb történelmi iratemléke. Szoboszló később Hajdú-Szoboszló, Hajdúszoboszló névalakban fordul elő, végül ez állandósul, válik hivatalos formává. Az oklevélben megfestett címer egyezik a település mai jelképével, a dokumentum kiadásának napján ünneplik a város napját is. Hajdúszoboszló címeres kiváltságlevele a helyi identitástudat meghatározó eleme, annak egyik legjobb kifejezője.

Szálkai Tamás

Képek az átadóünnepségről