A reformáció hatása a Hajdúságban
A tanácskozás külön érdekessége volt, hogy a résztvevői megtekinthették Báthory Gábor 1609. szeptember 13-án kelt cserelevelét, amellyel a kállói hajdúkat saját birtokára, Böszörménybe telepítette. Emellett I. Rákóczi György graduálját (énekeskönyvét) is kiállították a szervezők, amelyet 1636-ban adományozott a böszörményi református gyülekezetnek a fejedelem. Benne saját kezű aláírása és magyar nyelven olvasható és énekelhető zsoltárok.
A konferenciát Kiss Attila polgármester nyitotta meg, majd Varjasi Imre fióklevéltár-vezető köszöntötte a megjelenteket, aki külön hangsúlyozta, hogy évek óta megvalósuló szándékuk egy-egy a város, a Hajdúság történetéhez kapcsolódó téma tudományos alapokon nyugvó, ismeretterjesztő feldolgozása. Az előadások írásos változatát a fióklevéltár kiadványában, az önkormányzat támogatásával megjelentetett Közszolgálati füzetekben olvashatják az érdeklődők – zárta gondolatait Varjasi Imre.
Ezt követően Lomentné Szopkó Tünde Bocskai téri református lelkipásztor beszélt a számukra legjelentősebb eseményről, a reformációról, amelynek hatása ötszáz esztendő múltával sem halványul. Mint fogalmazott ma is kaput nyitnak az emberek felé, s ma is nyitottak a keresztyén tanítások befogadására.
Szendiné Orvos Erzsébet, a levéltár igazgatója „ A hajdúsági református templomok” című előadásában beszélt azok építészeti jellegéről, a harangokról, a toronyórákról, illetve az orgonák használatáról. Megemlítette a templomok puritánságát, amely máig jellemzi „az Isten házát, az ember várát”.
Projekteredmény: Hit, hajdúk, hagyományok – beszámoló „A reformáció hatása a Hajdúságban” c. konferenciáról
Zászlótartó hajdúvitéz, I. Rákóczi György korabeli zsoltároskönyv és Báthori Gábor hajdúletelepítő-oklevele. A Hajdúböszörményi Városháza Báthory-termébe belépők számára ezek láttán már első pillantásra is rendhagyónak, különlegesnek ígérkezett az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltára által megszervezett, „A reformáció hatása a Hajdúságban” címet viselő tudományos konferencia, melyre 2017. szeptember 11-én került sor a hajdúböszörményi Város Napja programsorozat keretében.
Nyakas Miklós nyugalmazott múzeumigazgató Bocskai István önképéről értekezett végrendeletei, levelei és adománylevelei tükrében. Ennek kapcsán megfogalmazta, a fejedelem egyik legfontosabb ismérve – amely kortársaitól megkülönböztette – az, hogy belülről vezérelt ember volt. A határozott meggyőződés jellemezte minden tekintetben, így a hit kérdéseiben is. Bocskai mélységesen hitt az eleve elrendelésben, fontosnak tartotta kiemelni személyes vallási meggyőződését.
Fekete Csaba, az egyházkerületi könyvtár osztályvezetője „Bocskai a korabeli magyar költészetben” címmel tartott előadást. Ennek kapcsán fogalmazta meg, hogy a fejedelem a politikai költészet elindítója volt. Majd idézete és elemezte Debreczeni S. János „Militaris Congratulatio” című költeményét. Végezetül egy idézettel zárta előadását, amelyben Isten áldását kérte a szerző nemzetünkre: „…Gonoszt távoztassa, Tőlünk elfordítsa, Hazánkat megtartsa, Békességbe hozza, Aki magyar tagja, Tudjuk, ezt kívánja„.
Szabadi István egyházkerületi levéltár-igazgató két jeles böszörményi kötődésű lelkipásztor Bakóczi János és fia, Endre portréját vázolta a hallgatóságnak. A két lelkész nemcsak az egyházi ténykedésével vívta ki a város lakóinak elismerését, de jelentős szerepet vállaltak a helyi közéletben is. Szabadi István szerint az ő életpályájuk is erősíti azt a tényt, hogy a vidéken élő, egyszerű lelkipásztorok is tudtak maradandót alkotni, éppen ezért fontos, hogy az utókor számon tartsa életpályájukat és munkásságukat.
Kovács Ilona, az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának főlevéltáros „Ördög adta, kutyateremtette…” címmel a vallás elleni cselekményeket taglalta, amelyeket a Hajdúkerület bírósága tárgyalt. Ezek közül is a leggyakrabban előforduló vétségről, a káromlásról és annak büntetési módozatairól beszélt.
A Hajdúböszörményi Városi Televízió tudósítása a rendezvényről
A tanácskozás végén Lévai Tibor, a Városbarátok Körének elnöke szólt a hallgatósághoz. Kifejtette, a reformáció lényege: „meghaladva megőrizni”. Ez véleménye szerint azt jelenti, minden nemzedéknek meg kell haladnia az előzőt, miközben a múlt értékeit megőrzi.
A konferencia után a Hajdúsági Múzeumban folytatódott a történelmi események felidézése. A két együttműködő intézmény, a fióklevéltár és a múzeum, közös időszaki történelmi kiállítására, az „Iskolateremtők avagy mit adott a reformáció?” című tárlatra várta az érdeklődőket. Kiss Attila polgármester megnyitójában ismét megerősítette, hogy a két intézmény meghatározó szerepet tölt be a város kulturális életében, amelyet a gazdag tárgyi, írásos és fotókat felvonultató kiállítás is igazol. Szekeres Gyula múzeumigazgató megnyitójában kifejtette, hogy olyan anyagot láthatnak az érdeklődők, amely mindenki számára érthető, és sok-sok tanulsággal szolgálhat.
A tárlat résztvevői a hajdúböszörményi pedagógiai élet jeleseiről, intézményeiről tekinthettek meg korabeli dokumentumokat, melyet Varjasi Imre fióklevéltár-vezető, a kiállítás rendezője ismertetett bővebben. Szólt a böszörményi oktatás történetéről külön is kiemelve Dobó Sándor, H. Fekete Péter, zsoltáros Nagy István, Molnár István és Baltazár Dezső munkásságát, akik országos ismertségnek is örvendtek; s akik sokat tettek az oktatásügy, a református értékek, a keresztyén etika és erkölcs megszilárdításáért. Majd így zárta gondolatait: „A kiállításban is látható és olvasható dokumentumok, tárgyak és felvételek a bennük és rajtuk szereplő személyek jelentősen alakították szűkebb pátriájuk Hajdúböszörmény, a Hajdúság oktatásügyét, de nyugodtan mondhatjuk az egyetemes magyar tanügy kiszélesítésében, fejlesztésében is jelentős szerepet játszottak. A kiállítást rendezők szándéka pedig nem volt más mint,hogy a tárlat létrehozásával tisztelegjenek a reformáció 500. évfordulóján munkásságuk előtt.”
Gargya Imre
Fotó: Horváth Tamás
Új hozzászólás