A Győri Katolikus Főgimnáziumban 1887. június 10-én a frissen érettségizett bencés diákok egy különleges szerződést írtak alá, melyben „szent” fogadalmat tettek, hogy „érettségi vizsgálatuk” tizedik évfordulóján hivatalosan is találkoznak. Ennek helyét is rögzítették az okiratban, Győrben a „Fehér hajóhoz” címzett vendégfogadót jelölték meg a rendezvény lebonyolítására. Az érettségi találkozó szervezésének titkárává Mayer Oszkárt, Hets Bélát és Rábel Lászlót választották a diáktársak. A megbízottak lelkiismeretesen teljesítették feladatukat, és nemcsak a tízéves találkozót, hanem az azt követőeket is, tízévente, később öt- majd éves szinten, becsületesen, folyamatosan megszervezték.

Így került sor 1917. július 28-án, az első világháború eseményei közepette, a harmincéves érettségi összejövetelre. A rendezvényen figyelemre méltó esemény történt. Polgár Adolf egykori diáktárs ösztöndíj alapot hozott létre a hadiárva tanulók megsegítésére. Ezer koronát ajánlott fel az alapítvány számára és kérte az osztálytársakat, támogassák ők is e nemes célt. „…Határozatba ment, hogy az alapot gyűjteni fogják s ki-ki önként fog ahhoz adományaival járulni. Az adományok Feldinger v. főszámvevőhöz küldendők, aki az összegeket gyümölcsözőleg fogja kezelni és a legközelebbi találkozás alkalmából arról elszámolni…”– írta az eseménnyel kapcsolatosan a Győri Hírlap 1917. július 31-i száma. Másnap reggel a diáktársak a Szent Benedek rendi templomban hallgattak misét, majd Szakács Béla székházi gondoknál és Börzsönyi Arnold volt tanáruknál tették tiszteletüket. Ezután Glück fényképész műtermében, csoportkép készült a diákokról.