2018 január

A magyar Szent Korona hazatérése a győri pártarchívumban őrzött információs jelentések tükrében

"A büszkeség őszinte érzése tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset, amelyet megóvni a II. világháború szörnyű pusztítása óta az Egyesült Államok számára megtiszteltetés volt." [1] írta Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke. [2] A magyar koronázási ékszerek 1945-ben kerültek az amerikaiakhoz és egészen 1978. január 5-ig őrizték a tengerentúlon államiságunk legjelentősebb relikviáit.

A magyar Szent Korona különleges szerepet tölt be nemzetünk történelmében. Jelkép és összetartó erő egyben, amely megkülönböztetett figyelmet és tiszteletet „vívott” ki magának több mint ezer éven keresztül. Sorsa, sokszor összeforrt nemzetünk történelmi fordulópontjaival és ezen pillanatokban, olykor rendkívüli helyzetekben próbálták biztonságba helyezni nemzeti kincsünket.

 

Szerző nélkül: A korona és a koronázási ékszerek. Kisalföld. XXXIII. évfolyam. 301. szám. 1977. december 23. 5.

Hogyan került a korona az Egyesült Államokba?

A második világháború utolsó évében a koronaőrök kimentették az országból a koronázási ékszereket és a Szent Jobbot. Az ausztriai Mattseeben [3], a helyi plébánosnak adták át a kincseket, a Szent Koronát viszont elásták. Amerikai fogságba kerülésükkor kihallgatták őket és elmondták, hol rejtették el az értékes tárgyakat. A Szent Jobbot az Egyesült Államok katonái visszaszolgáltatták hazánknak, de a koronát, valamint a koronázási jelvényeket Németországban őrizték. Innen titokban, 1953-ban Amerikába szállították, ahol Fort Knox-ban helyezték el a pénzügyminisztérium központi aranylerakata mellett.

Tárgyalások a korona visszaadásáról

A magyar kormány több alkalommal is kérte az USA politikai vezetőit, hogy a koronázási ékszereket adják vissza; kezdeményezéseik sikertelenek maradtak. Az ereklyéket ugyanis nem hadizsákmánynak tekintették a Amerikában, hanem olyan értékes kincseknek, amelyek őrzését a magyar koronaőrök rábízták a tengeren túli tisztekre. A korona visszaszolgáltatásának ügye az 1960-as évektől vált az amerikai-magyar kapcsolatok egyik meghatározó szegmensévé.

Szerző nélkül: Az Egyesült Államok visszaszolgáltatja a magyar koronát. Kisalföld. XXXIII. évfolyam. 1977. november 6. 3.

Számos diplomáciai tárgyalás, egyházi közbenjárás eredményeként 1977 augusztusában úgy döntött az USA elnöke, Jimmy Carter, hogy a Szent Koronát, valamint a koronázási jelvényeket átadják Magyarországnak. Ugyanakkor vigyáztak arra, nehogy úgy tűnjön, hogy az USA ezen gesztusával legitimizálja Magyarországot. [4] Éppen ezért a két ország között folytatott tárgyalásokon, meghatározták az átvétel feltételeit. Külön hangsúlyozták, hogy a magyar nemzet kincseit az amerikai nép adja át a magyar népnek. Kérték, hogy a visszaszállítás ünnepélyes keretek között, a nyilvánosság előtt történjen és ne használjanak vörös zászlót, valamint ne énekeljék az Internacionálét. Szorgalmazták, hogy a koronázási ékszereket állítsák ki és mindenki számára "láthatóvá" tegyék. Hangsúlyozták, hogy Kádár János ne legyen jelen a korona átvételekor és meghatározták azon személyeket, akiket meg kellett hívni az ünnepségre. Közöttük voltak az országgyűlés és a kormány képviselői, egyházi személyek, tudós emberek; de kimaradtak a párt képviselői. [5]

A korona hazaérkezett – Vélemények Győrből és környékéről

Az amerikai kritériumokat figyelembe véve, 1978. január 5-én leszállt Ferihegyen az a különgép, amely a Szent Koronát hazaszállította.

Szerző nélkül: Hazaérkezett a magyar korona. Kisalföld. XXXIV. évfolyam. 5. szám. 1978. január 6.

A Kisalföld című újság másnap címlapon számolt be az eseményről és szóról-szóra közölték az amerikai külügyminiszter, Cyrus Vance beszédét, valamint Apró Antal, az Országgyűlés elnökének felszólalását.

Szerző nélkül: A korona ünnepélyes átadása. Kisalföld. XXXIV. évfolyam. 6. szám. 1978. január 7. 1.

A "korona hazatért" című cikkben pedig az alábbiakat olvashattuk: "A korona – nemzeti történelmünk, nemzeti létünk e nagy múltú ereklyéje – visszatért arra a földre, amelyhez tartozik, azoknak a birtokába, akiket méltán megillet: a szocialista Magyarország népének tulajdonába."[6]

Szerző nélkül: A korona hazatért. Kisalföld. XXXIV. évfolyam. 7. szám. 1978. január 8. 1.

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára gyűjteményében őrzött pártiratokban találhatunk olyan információs jelentéseket 1977. decemberéből és 1978. januárjából, amelyek a győri és a környékbeli lakosság véleményét jegyezték le az eseménnyel kapcsolatban. A koronaékszerek visszaszállítását a helyiek megelégedéssel fogadták, sikerként könyvelték el.

  

XXXV. 420/114. 11. őrzési egység. 23. oldal. Az MSZMP Mosonmagyaróvár Városi Bizottsága hatáskörébe tartozó Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár Pártbizottság irányítása alá tartozó Gépműhely pártalapszervezet. Hangulatjelentések. 1978. január. 

XXXV. 415/49. 5. őrzési egység. 18. oldal. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Apparátus iratai. Propaganda és Művelődési Osztály iratai. Információs jelentések a kül- és belpolitikai események visszhangjáról, a pártéletről. 1977. december.

XXXV. 420/86. 4. őrzési egység. MSZMP Mosonmagyaróvár Városi Bizottság hatáskörébe tartozó RÁBA Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Pártbizottság iratai. Információs hangulatjelentések. 1978. január.

Úgy vélték az átadás jelképezi az USA és Magyarország közötti kapcsolatok rendezését, a békés egymás mellett élés gondolatkörét, valamint a helsinki okmányban lefektetett programot. Hittek abban, hogy az esemény jelentős, pozitív fordulatot, nyitást hozhat majd politikai és gazdasági területen hazánknak. [7]

   

XXXV. 417/62. 3. őrzési egység. 11. oldal. A MSZMP Győr Járási Bizottsága és a hozzátartozó pártszervezetek iratai. Apparátus iratai. Párt- és Tömegszervezeti munkával kapcsolatos iratok. Információs jelentések. 1978. január. 

XXXV. 417/ 80. 3. őrzési egység. 10. oldal. A MSZMP Győr Járási Bizottsága hatáskörébe tartozó Nagyszentjános Állami Gazdaság üzemi Pártbizottság iratai. Információs és hangulatjelentések. 1978. január. 

Szerző nélkül: Az Egyesült Államok visszaszolgáltatja a magyar koronát. Kisalföld. XXXIII. évfolyam. 1977. november 6. 3.

 

Érdekes azon megállapítás is, hogy elsősorban a 60 év felettiek körében váltott ki visszhangot a korona hazatérése, a fiatalabbak között voltak, akik csupán tudomásul vették, mások semmiféle észrevételt nem tettek. [8]

XXXV. 417/105. 70. őrzési egység. 163 – 164. oldal. Az MSZMP Győr Járási bizottsága közvetlen irányítása alá tartozó Győr Járási Hivatal pártalapszervezete iratai. Információs és hangulatjelentések. 1978. január.

Az 1978. év első jelentősebb bel- és külpolitikai eseményével kapcsolatban, számos kérdés is felmerült a helyi lakosságban. Vajon az eredeti koronázási ékszereket kaptuk-e vissza; az amerikaiak milyen jogon tartották maguknál harminchárom évig; miért most és milyen feltételek mellett kerültek az ékszerek hazánkba; milyen szerepe volt az USA-ban élő magyaroknak a visszaszolgáltatásban; és az ügy lezárása a Magyar Népköztársaság tekintélyének növekedésével valósulhatott-e meg, avagy Carter elnök személyes gesztusaként kell értékelnünk.

XXXV. 415/50. 5. őrzési egység. 24. oldal. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Apparátus iratai. Propaganda és Művelődési Osztály iratai. Információs jelentések a kül- és belpolitikai események visszhangjáról, a pártéletről. 1978. január.

Többen az amerikai küldöttség létszámát túl magasnak vélték és kritikusan fogalmazták meg, hogy olyan volt az ünnepség, mintha ajándékot hoztak volna az amerikaiak, miközben a koronázási ékszerek a magyar nemzet tulajdonát képezték. Mások a fogadtatás szerénységét kritizálták, mondván a Ferihegyről a Parlamentig nagyobb pompával kellett volna szállítani a koronát és nem egy „furgon kocsiban” vinni. Megdöbbentek azon is, hogy az ünnepségen a Szózat elhangzott, miközben a fiatalok körében éneklése nem volt megengedett. Páran feltették a kérdést: Kádár János miért nem jelent meg a rendezvényen. Ma már biztosan tudjuk erre a választ.

 

XXXV. 420/99. 4. őrzési egység. 8. oldal. Az MSZMP Mosonmagyaróvár Városi Bizottság hatáskörébe tartozó Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár Pártbizottság iratai. Városi információs jelentések. 1978. január. XXXV. 420/100. 15. őrzési egység. 24. oldal. Az MSZMP Mosonmagyaróvár Városi Bizottság hatáskörébe tartozó Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár Pártbizottság iratai. Regie pártalapszervezet. Információs jelentések. 1978. január.

 



[1] Szerző nélkül: A korona ünnepélyes átadása. Kisalföld. XXXIV. évfolyam. 6. szám. 1978. január 7. 1.

[2] Jimmy Carter a magyar Szent Korona visszaszolgáltatásáért 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, valamint Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Úr 2007-ben Szent István Emlékérmet adott át az USA 39. elnökének.

[3] Mattsee Salzburg mellett található település.

[4] Dr. Szabó Csaba az Archivnet 2008/1. számában, Az „elveszett” magyar Szent Korona hazatérése 1978-ban című munkájában részletesen bemutatta azokat a diplomáciai kísérleteket, amelyeket a magyar kormány folytatott a nemzeti ereklye visszaadása ügyében.Az írást az alábbi linken olvashatják: http://www.archivnet.hu/politika/az_elveszett_magyar_szent_korona_hazaterese_1978ban.html 

[5] Érdekes információkat és forrásokat közölt Dr. Ring Orsolya és Dr. Soós Viktor Attila a korona átadásáról az Archivnet 2008/3. számában. Ring Orsolya–Soós Viktor Attila: A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban. ArchivNet, 8. évfolyam (2008) 3. szám. http://archivnet.hu/diplomacia/a_szent_korona_atadasatvetele_1978ban.html

[6] Szerző nélkül: A korona hazatért. Kisalföld. XXXIV. évfolyam. 7. szám. 1978. január 8. 1.

[7] Az amerikai nyitás egyik gesztusaként tekinthetünk Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének 1977. december 9-ei győri látogatására. A nagykövet megtekintette a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyárban folyó munkát és nyilatkozott a helyi napilapnak. Az interjúban őszinte elismeréssel szólt a gyárról és a két ország közötti kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről is nyilatkozott. Érdeklődött, hogy vásárolhatna-e Rába részvényeket, mire Horváth Ede vezérigazgató közölte: "Nem biztos, hogy túlságosan jól járna a nagykövet úr mert a nyereségünk túlnyomó többségét nem fizetjük ki részvényeseinknek, hanem a gyár fejlesztésére költjük." Szerző nélkül: "Méltán híres gyárat ismertem meg". Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete a Vagongyárba látogatott. Kisalföld. XXXIII. évfolyam. 290. szám. 1977. december 10. 3.

[8] A 60 év körüli lakosságnak még volt kapcsolata a koronával, viszont kezdett felnőni egy olyan generáció, akik már nem kötődtek ezen nemzeti kincshez olyan erősen, mint az idősebbek.