Jelenlegi hely
Szent István szobrának az elszállítása
Levéltári Mozaik
2025.04.16.
MNL Fejér Vármegyei Levéltára
Nem mindennapi látványban lehetett azoknak része, akiket ma (2025. április 16-án) útja a szekésfehérvári Szent István térre vezetett.
Ma 8 órakor megkezdődött a Szent István tér névadó szobrának talapzatáról való leemelése (a tényleges emelés 10 óra után indult, addig az előkészületeket hajtották végre a szakemberek). A bejegyzéshez csatoltuk a szobor emelésének és a térről való elszállításának mozzanatait.
Az első uralkodónkat megörökítő lovasszobor alapos tisztításon és az esetleg szükséges restauráláson esik át, hogy levehesse patináját és visszanyerje eredeti fényét.
Sidló Ferenc monumentális alkotása 1938 óta ékesíti a vármegyeháza előtti teret. Bővebben a műről: https://mnl.gov.hu/.../szent_istvan_szekesfehervari_szobra.
Sidló szobrát 1938. augusztus 18-án leplezték le a fehérvári ünnepi országgyűlést követően a „nemzet ajándékaként”. Az elkészült bronzszobor az életnagyságnál másfélszer nagyobb, az alkotás Svédországból származó szürkés-fekete gránitlemezekkel burkolt talapzaton áll, a teljes mérete 450 cm. A szobrász István királyt, mint „államalapítót” ábrázolta, korabeli ruhában, varkocsba font hajjal: „Mindenekelőtt Szent Istvánnak, mondhatnám emberfelettire nőtt egyéniségét [kívánom ábrázolni]. A jövőt látó, a jövőt építő zseninek a hajthatatlan akaratát a céljai megvalósításában, a lelki és szellemi felsőbbségnek a szuggesztív sugárzását, amelyben mindig van valami megdöbbentő és lenyűgöző [...] lényegnek, mégpedig fontos lényegnek tartom a típust. […] Szent István az Árpádház első hajtásai közé tartozik. […] Az ázsiai típus tehát még zavartalan”. Nem csupán az uralkodó megalkotásánál törekedett a hiteles megformálásra, hanem a hátasa esetében is: „A művész lelkiismeretességét, alaposságát jelzi még egy érdekes adalék; a lovat modell után készítette. A modell pedig nem "akárki" volt. Török Jánosnak, az államrendőrség főparancsnokának, nevében is méltó hátaslova, Dux.” A szobor öntését eredetileg Szili István, kőbányai bronzöntő vállalta, azonban 1936-ban bekövetkezett halála miatt sághi Horváth István öntötte ki a művet (a szobor talapzatán az „Öntötte Szili István utóda Budapest” jelzet szerepel). A szobor talapzatának feliratát az 1970 körüli restauráláskor politikai okokból István királyra cserélték, 1988 óta viseli újból a Szent István feliratot.
A tér klasszicista stílust képviselő épületei közül kiemelkedő a Pollack Mihály és Zitterbarth Mátyás építészek által megálmodott megyeháza, amely kiugró közép rizalitjával és vármegye címerrel ékesített timpanonjával szép hátteret nyújt az ikonikus szobor számára.
A karmeliták egykori kertjének helyén található közparkot nem csupán a Sidló műalkotás díszíti: több emeletnyire nyúló platánfan díszkút áll benne. A háromszög alakú területet út szeli át, a tér így kialakult kisebbik sarkában rendezett virágágyás található.
A Szent István tér rendszeresen színtere a nagyobb, megyei szempontból is jelentős rendezvényeknek, legyen szó augusztus 20-áról, megyenapról vagy az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharcról való megemlékezésről.
Képgaléria: https://www.facebook.com/photo/?fbid=1729926024478801&set=pcb.1729927944478609
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges