A szegedi vitézekről és Zadravecz püspökről adtak elő a szegedi levéltárosok

A szegedi vitézekről és Zadravecz püspökről adtak elő a szegedi levéltárosok

November 11-én Szegeden tartották meg a XI. Újragondolt évtizedek (1914–1948) elnevezésű konferenciát, amelyen az MNL Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának két munkatársa is előadott.

Az elmúlt három év vitézi kutatásainak lényegi elemeit foglalta össze Tóth Marcell segédlevéltáros. „A Csongrád vármegyei Vitézi Szék története (1921–1944/1945)” című előadásában bemutatta, hogy milyen körülmények között ajánlotta fel Szeged az első vitézi telkeit, miként működött előbb Szentesen, majd Szegeden a székkapitány és szűkebb törzse. Kitért az ingyenes vitézi telkek mellett az ún. „szegedi vitézi bérföldekre”, amely intézménynek köszönhetően, országosan is egyedülálló módon, 805 hold földet kaptak a vitézek kedvezményes áron 50 évre bérbe. A világháború végén a vitézi széknek és a székkapitányának is menekülnie kellett, az utóbbit csak halála mentette meg a népbírósági pertől. Puszta életük mentése jutott osztályrészül azoknak a Csongrád vármegyei vitézeknek is, akik a visszacsatolt területekre – elsősorban a Délvidékre – költöztek mint vitézi telepesek.

Dr. Zeman Ferenc „Uzdóczy-Zadravecz István katolikus tábori püspök meghurcoltatása és börtönévei (1945–1947)” címmel tartott előadást. Ismertette a tábori püspök 1945. májusi letartóztatásának körülményeit, az első egyházellenes koncepciós per két éven át húzódó fordulatait. A tárgyalások sorozatát hozó, négy bírói tanácsot is megjárt perben végül a végig letartóztatásban lévő, súlyos háborús bűnökkel vádolt idős főpapot két év börtönre ítélték, amit előzetes letartóztatásának időtartama is meghaladott. Az előadó hangsúlyozta, hogy a hosszas koncepciós eljárásban részt vevő ügyészek, bírák és kommunista politikusok sem találtak fogást a feddhetetlen életű főpapon, így a cél csakis Zadravecz megtörése, és a katolikus egyház „megregulázása” lehetett.