IV. B. 444. A Mezőkovácsházi járás tiszti orvosának iratai 1938–1950

Az 1886 évi 21. tc. értelmében a járási tiszti orvos a megye kültisztviselői közé tartozott, akit a főispán nevezett ki, élethossziglan. Az első fokú közegészségügyi hatósági teendőket ellátó főszolgabíró (1945-től főjegyző) szakközege volt. Az 1936. évi 9. tc. a belügyminiszter hatáskörévé tette a kinevezést és a felügyelet. Az 1945. évi 90. M.E. számú rendelet a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá helyezte a szolgálatot. A tanácsrendszer megalakulásával elnevezése járási főorvosra változott. A járási főorvos a tanács egészségügyi és népjóléti osztálya keretében a közegészségügyi ellátást irányította.

A járási tiszti orvos a járás községeinek egészségügyi felügyeletét és az ebből adódó feladatokat látta el. Hatáskörébe tartozott a járványügy, a gyógyszerellátás, a védőnőhálózat irányítása és felügyelete. Havonta jelentést készített munkájáról, amelyet a főszolgabíró az alispánhoz terjesztett be. Negyedévenként bejárta a járás minden községét, és erről a főszolgabírónak jelentést tett. Szakmai felettese a megyei tiszti főorvos volt. A Mezőkovácsházi járás tiszti orvosának felettese a makói székhelyű Csanád vármegyei tiszti főorvos volt.

A fond iratainak forrásértéke jelentős, mert részletes képet nyújt a második világháború utáni szociális és gazdasági állapotokról, a hadifogságból hazatértek gondozásáról, a különböző segélyakciók lebonyolításáról.

A fondot két állag alkotja. Az a) állagban a tiszti orvos tevékenysége során keletkezett bizalmas és általános iratok találhatók. Segédkönyvek (iktató- és mutatókönyvek) csak az 1946–1947. évekből maradtak fenn. A segédlet nélküli évek iratanyaga darabonkénti átnézéssel kutatható.

A b) állag 1948–1949. évi orvosi bizonyítványokat tartalmaz.
 

 Összesen: 9 doboz, 5 kötet = 1,18 ifm