IV. B. 269. A Battonyai járás főszolgabírájának iratai 1861–1867 (1871)

Az 1854-ben létrehozott vegyes szolgabíróságok 1860-ig működtek. 1860-ban az alkotmány visszaállítása a megyék önállóságának visszaállításával járt. Az újonnan megalakult szolgabíróságok eleinte csak közigazgatási ügyekkel foglalkoztak, a törvénykezési ügyeket az osztrák polgári és büntető perrendtartás elutasítása miatt nem tárgyaltak. 1861-ben újra felvették ügykörükbe az igazságszolgáltatást, miután az országbírói értekezlet elkészült az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megalkotásával. Az uralkodó 1861 novemberében ismét felfüggesztette az alkotmányt, és újra abszolutisztikus, bürokratikus kormányzatot vezetett be, amely Schmerling-féle provizórium néven vált ismertté. A rövid életű alkotmányos szolgabíróságok befejezték tevékenységüket, és addig maradtak hivatalukban, amíg átadták az ügyeket a főispáni helytartók által újonnan kinevezett hivatalnokoknak. Az új főszolgabírók közigazgatási és bíráskodási ügyekben egyaránt eljártak, valamint ismét feladatuk lett az ár-va-, gyám- és hagyatéki ügyek intézése. 1865-ben Ferenc József megszüntette a magyarországi kivételes rendelkezéseket, és felszámolta a provizóriumot, szabaddá téve az utat a kiegyezési tárgyalások előtt. A főispáni helytartók helyére kinevezett új főispánok új szolgabírókat neveztek ki.

Csanád Vármegye Bizottmánya 1860 decemberében visszaállította az 1848. évi járási beosztást (Battonyai, Makói, Nagylaki és Palotai járások). Az 1861 novemberében kinevezett főispáni helytartó, Csörgeő Antal, megtartotta az alkotmányos időszak járási beosztását.

Az iratokat a területi illetékesség miatt 1976-ben adta át a Csongrád Megyei Levéltár a Békés Megyei Levéltárnak.

A fond iratanyaga öt állagra tagolódik. Az a) állag elnöki iratait az 1865–1866. éveket kivéve iktatókönyvek segítségével lehet kutatni.

A b) állagban a közigazgatási iratok mellett hadkötelesek névsora, katonaság alóli felmentések és kiadott útlevelek jegyzőkönyve található. A kutatást korabeli segédkönyvek (iktatók és mutatók) segítik.

A c) állag a polgári peres iratokat és az iratok tanulmányozását megkönnyítő segédkönyveket tartalmazza.

A d) állagban nyertek elhelyezést a büntető perek aktái. Kutatásukat iktató- és mutatókönyvek segítik.

Az e) állag gyámszolgabírói iratai is segédkönyvekkel használhatók.
 

a) Elnöki iratok       1862–1866
    3 doboz, 3 kötet = 0,39 ifm 
    1–3. doboz    Iktatott iratok       1862–1866
    4–6. kötet      Iktatókönyvek       1861–1864
 
b) Közigazgatási iratok
       1861–1867 (1871)
    32 doboz, 14 kötet = 4,22 ifm 
    1–30. doboz  Iktatott iratok       1861–1864
    31. doboz      Kigyűjtött vegyes iratok 
    32. doboz      Hadkötelesek iratai       1862–1865
                            Katonaság alóli felmentési kérelmek       1867
    33–39. kötet  Iktatókönyvek       1861–1867
    40–45. kötet  Mutatókönyvek       1861–1867
    46. kötet         Kiadott útlevelek jegyzőkönyve       1867–1871

c) Polgári peres iratok
       1861–1867
    27 doboz, 14 kötet = 3,53 ifm 
    1–27. doboz  Iktatott iratok       1861–1867
    28–34. kötet  Iktatókönyvek       1861–1867
    35–41. kötet  Mutatókönyvek       1861–1867

d) Büntető peres iratok
       1862–1867 (1869)
    9 doboz, 9 kötet = 1,17 ifm 
    1–9. doboz    Iktatott iratok       1862–1867
    10–12. kötet  Iktatókönyvek       1862–1864
    13. kötet         Iktató- és mutatókönyvek       1865–1867
    14–17. kötet  Mutatókönyvek       1862–1866
    18. kötet         Határidőnapló       1867–1869

e) Gyámszolgabírói iratok
       1863–1867
    6 doboz, 6 kötet = 0,84 ifm 
    1–6. doboz    Iktatott iratok       1863–1867
    7–11. kötet    Iktató- és mutatókönyvek       1863–1867
    12. kötet       Az 1863-ban létesített Battonya-Palotai gyámszolgabíróságnak
                         átadott iratok jegyzéke		       é. n.

 Összesen: 77 doboz, 46 kötet = 10,15 ifm