Jelenlegi hely

A templomos lovagok és egy Békés megyei irat

Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2024.08.13.
A Ládafia korábbi számában hírt adtunk a Lányi–Lindner család 1939-re datált iratáról, mely – a szöveg készítőjének állítása szerint – II. András király 1212-ben kelt oklevele alapján készült. A dokumentum minden bizonnyal ügyes hamisítvány, de számos leleményes fordulatot tartalmaz. Ezek egyike a középkor híres lovagrendjével, a templomos lovagrenddel kapcsolatos.

Templomos lovagok
 

A templomos rend a 12. század elején szerveződött, néhány évtizeddel azután, hogy a keresztes zarándokok 1099-ben elfoglalták a muszlimoktól Jeruzsálemet. A rendet olyan lovagok alkották, akik a zarándokok védelmét tekintették feladatuknak. II. Balduin, jeruzsálemi király azt a területet adományozta a lovagoknak, ahol korábban Salamon király temploma állt. Innen a nevük: templomosok (fratres militiae Templi.) Később Európa különböző országaiban kaptak birtokokat és létesültek rendházaik, így Magyarországon is. A muhi csatában, 1241-ben hősiesen helyt álltak IV. Béla oldalán a mongolokkal szemben. A 14. század elején a francia király koncepciós pert indított ellenük. V. Kelemen pápa 1312-ben feloszlatta a rendet.

II. Balduin király adománya a lovagok számára
 

Az MNL Békés Vármegyei Levéltárában található irat szerint a Lányi család őse, Jakab és fia a telegdi templomosok várnépei közé tartoztak (Templarium Telegdensium canstrensibus). Hol van ez a Telegd? Van-e köze a lovagokhoz?

Pesty Frigyes (1823–1889)
 

Ha régebbi könyvet keresünk a rend történetéről, Pesty Frigyes művére bukkanunk. A szerző Békés megyei helynevekkel is foglalkozott, de akadémiai székfoglalóját a templomos lovagokról tartotta, könyvet is jelentetett meg ebben a témában. Szerinte a Bihar megyei Mezőtelegden is laktak templomosok. A szerző Péterffy Károly 1742-ben kiadott, szerzetesrendek jószágait felsoroló könyvére hivatkozik, mely szerint Telegden állt az egyik rendházuk. Ennek épületét Telegdi Csanád, esztergomi érsek 1335-ben felújíttatta, és a ferences rendnek adta át.

Az újabb szakirodalom már elutasító a templomosok telegdi létével szemben. Bunyitai Vince a váradi püspökség történetének monográfusa szerint nincs nyoma annak forrásainkban, hogy Mezőtelegden a rend tagjai laktak volna. Monda azonban szólhatott róluk, mely bekerülhetett egy későbbi írott munkába.

A templomos lovagok keresztje
 

Az utóbbi időben Stossek Balázs tanulmánya ad eligazítást a lovagrend magyarországi története iránt érdeklődőknek. A Magyar Királyságban levő rendházaik és birtokaik 75–80%-a Horvátországban és Szlavóniában feküdt. A szorosabb értelemben vett Magyarországon csupán három rendházukról szólnak a források: Esztergom, Okriszentlőrinc (Baranya vármegyében) valamint Keresztény (a mai Egyházasfalu, Győr-Moson-Sopron vármegyében). Arról nem tudunk, hogy Mezőtelegden lett volna monostoruk vagy birtokuk. A rend történetét azonban később mondák lengték körül. Szentesi Edit kutatásai szerint a helyi hagyomány olyan helységekhez is társított templomosokat – pl. Selmecbánya, Pöstyén, Bács – ahol a kritikai történetírás szerint nem volt rendháza a lovagoknak. Ez lehet a helyzet Telegd esetében is …

Az MNL Békés Vármegyei Levéltár gyűjteményében őrzött irat egy regényírói képzelőerővel rendelkező 20. század eleji történész munkája lehet. Talán Pesty Frigyes könyve alapján szőtte bele a telegdi templomosokat az oklevelébe. Ezzel alkalmat adott rá, hogy felidézzük a lovagrend történetét és a velük kapcsolatos mondát.

„II. András oklevele” a Lányi–Lindner hagyatékban. Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára, XIII. 15. 1. doboz. 12. tétel

https://mnl.gov.hu/mnl/beml/hirek/magyar_kiraly_torok_dajkaja_es_a_rejtelyes_gubatusok_arpad_kori_oklevel_vagy

 
Fontosabb irodalom
Bunyitai Vince: A váradi püspökség története az alapítástól a jelenkorig. II. kötet. Nagyvárad 1883. 456–457.
Hunyadi Zsolt: A keresztes háborúk világa. Debrecen, 2011.
Hunyadi Zsolt óravázlatai:
Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. Békéscsaba, 1983. (Köszönet Sáfár Gyulának, amiért e könyvre felhívta a figyelmemet).
Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. kötet. Budapest 1923. 203–204.
Pesty Frigyes: A templáriusok Magyarországon. Pest 1861. 90–91.
Péterffy Carolus: Sacra Concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungariae celebrata ab anno Christi MXVI usque ad annum MDCCXXXIV. Pars II. Posonii, 1742. 281.
Spalatói Tamás: A salonai és spalatói főpapok története (részlet). Ford. Csonka Ferenc. In: Tatárjárás. Szerk. Nagy Balázs. Budapest 2003. 52–65. 55.
Stossek Balázs: A templomosok Magyarországon. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József–Majorossy Judit–Zsengellér József. Máriabesnyő – Gödöllő, 2006. 181–194. Adattárakat lásd még: 318. 322–324.
A templomosok története a középkori Magyarországon. Részlet Stossek Balázs azonos című tanulmányából. Megj.: A Templomos Lovagrend regulája, Kairosz-Agón 2002, Budapest. Szerk.: Pánczél Hegedűs János. https://templomosok.hu/templomosok-tortenete-kozepkori-magyarorszagon
Szentesi Edit: A vörös barátok. Hiedelmek és legendák a Templomos Lovagrendről Magyarországon a 18. század közepéig. In: Magyarország és a keresztes háborúk, i. m. 251–261.
Török József: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon. Budapest 1990.

 

Levéltári forrás
Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára XIII. 15. 1. d. 12. tétel.

 

Szerző: dr. Halmágyi Miklós

Utolsó frissítés:

2024.08.27.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges