A templomos lovagok és egy Békés megyei irat
A templomos rend a 12. század elején szerveződött, néhány évtizeddel azután, hogy a keresztes zarándokok 1099-ben elfoglalták a muszlimoktól Jeruzsálemet. A rendet olyan lovagok alkották, akik a zarándokok védelmét tekintették feladatuknak. II. Balduin, jeruzsálemi király azt a területet adományozta a lovagoknak, ahol korábban Salamon király temploma állt. Innen a nevük: templomosok (fratres militiae Templi.) Később Európa különböző országaiban kaptak birtokokat és létesültek rendházaik, így Magyarországon is. A muhi csatában, 1241-ben hősiesen helyt álltak IV. Béla oldalán a mongolokkal szemben. A 14. század elején a francia király koncepciós pert indított ellenük. V. Kelemen pápa 1312-ben feloszlatta a rendet.
Az MNL Békés Vármegyei Levéltárában található irat szerint a Lányi család őse, Jakab és fia a telegdi templomosok várnépei közé tartoztak (Templarium Telegdensium canstrensibus). Hol van ez a Telegd? Van-e köze a lovagokhoz?
Ha régebbi könyvet keresünk a rend történetéről, Pesty Frigyes művére bukkanunk. A szerző Békés megyei helynevekkel is foglalkozott, de akadémiai székfoglalóját a templomos lovagokról tartotta, könyvet is jelentetett meg ebben a témában. Szerinte a Bihar megyei Mezőtelegden is laktak templomosok. A szerző Péterffy Károly 1742-ben kiadott, szerzetesrendek jószágait felsoroló könyvére hivatkozik, mely szerint Telegden állt az egyik rendházuk. Ennek épületét Telegdi Csanád, esztergomi érsek 1335-ben felújíttatta, és a ferences rendnek adta át.
Az újabb szakirodalom már elutasító a templomosok telegdi létével szemben. Bunyitai Vince a váradi püspökség történetének monográfusa szerint nincs nyoma annak forrásainkban, hogy Mezőtelegden a rend tagjai laktak volna. Monda azonban szólhatott róluk, mely bekerülhetett egy későbbi írott munkába.
Az utóbbi időben Stossek Balázs tanulmánya ad eligazítást a lovagrend magyarországi története iránt érdeklődőknek. A Magyar Királyságban levő rendházaik és birtokaik 75–80%-a Horvátországban és Szlavóniában feküdt. A szorosabb értelemben vett Magyarországon csupán három rendházukról szólnak a források: Esztergom, Okriszentlőrinc (Baranya vármegyében) valamint Keresztény (a mai Egyházasfalu, Győr-Moson-Sopron vármegyében). Arról nem tudunk, hogy Mezőtelegden lett volna monostoruk vagy birtokuk. A rend történetét azonban később mondák lengték körül. Szentesi Edit kutatásai szerint a helyi hagyomány olyan helységekhez is társított templomosokat – pl. Selmecbánya, Pöstyén, Bács – ahol a kritikai történetírás szerint nem volt rendháza a lovagoknak. Ez lehet a helyzet Telegd esetében is …
Az MNL Békés Vármegyei Levéltár gyűjteményében őrzött irat egy regényírói képzelőerővel rendelkező 20. század eleji történész munkája lehet. Talán Pesty Frigyes könyve alapján szőtte bele a telegdi templomosokat az oklevelébe. Ezzel alkalmat adott rá, hogy felidézzük a lovagrend történetét és a velük kapcsolatos mondát.
Szerző: dr. Halmágyi Miklós
Új hozzászólás