Az elrejtett kincsek minden korban megmozgatták az emberek fantáziáját. Különösen így volt ez akkor, ha a fellelésük bizonyos körülmények miatt nagyon egyszerűnek tűnt.
1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök elmondta híressé vált szónoklatát Győrben, amely mint „a milliárdos fegyverkezési programot" meghirdető beszéd vonult be a magyar történelembe.
520 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án hunyt el Bécsben Mátyás király, halálának körülményei a mai napig találgatásokra adnak okot. A rejtély megoldására már neves történészek és orvosok is kísérletet tettek.
1335-ben ezekben az őszi hetekben zajlott Visegrádon az a nemzetközi konferencia – az ún. visegrádi királytalálkozó –, ahol az akkori közép-európai királyságok vezetői elrendezték országaik ügyes-bajos dolgait
200 éve, 1814. november 27-én született Berecken Gábor Áron. Ezen a héten az 1848/49-es szabadságharc alatti székely tüzérség létrehozásának történetét mutatjuk be. Szervezője és vezetője Gábor Áron őrnagy volt.
December 31., azaz Szilveszter napja már az 1930-as években sem számított munkaszüneti napnak. A bankokban is munkanapot tartottak, így történhetett meg, hogy néhány rosszfiú különleges programot szervezett aznapra...
1915. december 4-én a belügyminiszter szerződést kötött Révész Imre művésszel, hogy az Országos Levéltár kutatótermébe történelmi tárgyú festményt készítsen. A mű elkészült, de eddig nem ismerte a nagyközönség.
1846 és 1875 között a magyarországi és erdélyi közlekedéshálózatot jelentős mértékben fejlesztették. Ezen a héten egy erdélyi vasútépítési tervezetet közlünk 1864-ből.
175 évvel ezelőtt, 1839. december 14-én született gróf Széchenyi Ödön, a magyar és a török tűzoltóság megszervezője, számos magyarországi vállalkozás létrehozója.
Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából az Ybl Bicentenárium és a Magyar Építészet Éve zárásaként az Ybl Miklós-díj alapításával kapcsolatos levéltári dokumentumokkal emlékezünk a neves építészre.
1906. október 29-én érkezett meg az a különvonat Kassára, amely II. Rákóczi Ferencnek és bujdosótársainak Törökországban eltemetett földi maradványait szállította.
Minden év április 16-án emlékezünk meg a magyarországi holokauszt áldozatairól. Józan emberi ésszel talán nem is lehet felfogni és elképzelni, hogy mit is jelentett 437000 magyar állampolgár deportálása.
A balkáni ellentét és a nagyhatalmi konfliktusok miatt a háború 1914-ben már benne volt a levegőben, a Monarchia és Németország is készült rá és egyeztetett, a szarajevói gyilkosság csak olaj volt a tűzre.
Az MNL Országos Levéltárának honlapján elérhető az állami hírügynökségek 1920 és 1949 között, továbbá az 1956-ban megjelent napi híreinek digitális állománya. A híreket sorozatonként rendezve lehet kutatni.
Zseri grófnő, azaz Apponyi Geraldine I. (Ahmet) Zogu albán király feleségeként a rövid életű albán királyság első és egyetlen királynéja volt. Most egy olyan fényképalbumot mutatunk be, amely a később száműzetésbe kényszerült királyi pár Albániában töltött időszakában készült fotókat tartalmaz.
Pontosan 250 évvel ezelőtt, 1764. július 21-én tekintették meg József és Lipót főhercegek a selmecbányai Glanzenberg-tárnát magas rangú kísérőik társaságában. Az utazás alatt számos más bányát és bányaművet is meglátogattak.
Az iskolaév kezdetén egy községi tanító százesztendős levelét közöljük, amelyet az első világháború kitörése után írt az őt ért vádakra. Esete jól példázza: ekkor a kortársak sem hittek egy hosszú háborúban.
Misztótfalusi Kis Miklós, a 17. századi nyomdász könyvnyomtatásairól és betűmetszéséről közismert. Most munkásságának egy olyan részletét mutatjuk be, amely eddig ismeretlen volt kutatói előtt.
Az Országos Levéltár iratanyaga számos történeti statisztikai jellegű iratanyagot őriz. Ezek nagyobbik részét különböző célú összeírások, és a belőlük készített kimutatások képezik.
A hazárdjátékok jelentős részében a vakszerencse dönt, tehát a játékosnak semmiféle előképzettségre, ügyességre vagy kombinációra nincs szüksége. A legszegényebb, legegyszerűbb alattvalók is kipróbálhatták szerencséjüket.
A levéltár szakkönyvtárának legrégebbi dokumentuma az Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae. Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen, az első teljes szövegében magyarul kiadott nyomtatványnak egy részlete.
1954. július 4-én a magyar válogatott fájó vereséget szenvedett a labdarúgó világbajnokság döntőjében. Idehaza nagy volt a csalódottság, Budapesten több napig tartó utcai megmozdulásokra került sor.