Előadások, raktárlátogatás, kamarazenei koncert, barokk táncház, nosztalgiafotózás, éjszakai divatóra Náray Tamással és még sok érdekesség a Magyar Országos Levéltár november 19-i rendezvényén.
2011. augusztus 29-én Dr. Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed megújításáért felelős miniszteri biztos és Dr. Gyimesi Endre levéltárakért felelős miniszteri biztos látogatást tett a Magyar Országos Levéltárban.
2011. május 21–22-én, a Múzeumi Világnap alkalmából megrendezett Múzeumok Majálisán a Magyar Országos Levéltár önálló sátra számtalan változatos programmal várta a látogatókat.
A Magyar Országos Levéltár a Nemzetközi Levéltári Nap (június 9.) alkalmából konferenciát szervezett az anyakönyvekről. A nagyszámú érdeklődő a hazaiak mellett horvát és osztrák szakemberek előadásait hallhatták az anyakönyvek kutatásához kapcsolódó történeti előzményekről, az eddigi tapasztalatokról, a hozzáférés kibővítését célzó eredményekről és projektekről.
2010. május 31-én Kassa város főpolgármestere, Ing. František Knapík és Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója együttműködési keretszerződést kötött a levéltári szakmai kapcsolatok erősítésére és bővítésére.
A MOL és az Arcanum Adatbázis Kft. 2006–2007-ben a Térképtár közel 15 000 szelvényét digitalizálták. A Magyar Kamara (S 11) és Helytartótanács (S 12) térképeit most egy tematikus összeállítás, az Esterházy családok terv- és térképgyűjteménye követi.
Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter 2011. július 1-jei hatállyal Reisz T. Csaba főigazgató magasabb vezetői megbízatását közös megegyezéssel megszüntette.
2010. november 4-én Zágrábban „Csillagok fürkészője" címmel emlékkiállítás nyílt Bogdanich Dániel Imre horvát csillagász születésének 250. évfordulója alkalmából.
Október 30. Oroszországban a politikai represszió áldozatainak emléknapja, ebből az alkalomból 2010. október 29-én a Donszkoj temetőben Bethlen István síremlékét megkoszorúzták és emlékére gyertyát gyújtottak. A MOL az eseményhez kapcsolódva Bethlen Istvánhoz kapcsolódó iratokat ismertet.
A legendás székely ágyúöntő 1849 tavaszán Kolozsvárra utazott egy ottani műhely felállításának megszervezése végett, majd Nagyváradra látogatott, hogy tapasztalatokat szerezzen a röppenytyűk gyártásában. Rövid debreceni tartózkodása során Kossuth Lajos személyesen fogadta.
1849 áprilisának első hetében kezdődött az a hadművelet, amelyet ma már a "dicsőséges tavaszi hadjáratként" emlegetünk. Az eseménysort az ekkor a fősereg mellett tartózkodó Kossuth Lajos leveleinek segítségével idézzük fel.
Korai halála miatt Vasvári Pálnak élete során mindössze egyetlen arcképe készült. A Teleki Blanka-féle leánynevelő-intézet növendékei rajongtak érte, az ő kérésüknek eleget téve ült modellt Barabás Miklósnak.
Krieger Sámuel Balaton-térképe „a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik”, amely elsőként ábrázolta valósághűen és részletesen a tavat. A térkép a tó lecsapolásának tervezete kapcsán keletkezett.
Szeptemberben több tízezernyi általános iskolás kezdi meg a tanévet. Az alapfokú oktatás a 18. század derekától vált kötelezővé Magyarországon, már akkortól rendeletben szabályozták, mit és hogyan kell tanulniuk a nebulóknak.
Győr eleste a tizenötéves háború egyik legmegdöbbentőbb eseménye volt, visszafoglalása pedig olyan haditett, amely egész Európában kiemelkedő hírként terjedt el.
Az egyetlen magyarországi Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert utolsó itthoni éveiből származó levelek talán segítenek abban, hogy megértsük, miért döntött úgy, más országban folytatja tudományos munkásságát.
A szétszedhető virágcserép a mai konténeres ültetés elődje. A minisztériumi szakvéleménye szerint azonban alkalmatlan a gyártásra, mert a hagyományos cserép olcsóbb és a kezelése is egyszerűbb.
A Veszprém Megyei Levéltár az első, amelynek teljes fondjegyzéke elérhető az Európai Levéltári Portálon. Az 5963 rekordot tartalmazó adatbázis ugyan eltörpül a portál 4560 intézményét reprezentáló 240 497 662 leírás mellett, jelentőségét azonban egészen más adja.
A közelmúltban internetes árverésen rekordösszeget ért el egy tétel, amely az 1950-es évekből származó minisztériumi pecsétnyomókból és bélyegzőkből állt. Az eset kapcsán számos kérdés merült fel...
Mit gondolt Kádár János – aki a napokban lenne száz éves – a szocializmus reformjának politikai, ideológiai határairól, a baloldaliság tartalmáról, a nem nyilvánosságnak szánt kulisszák között?
A Rómában teológiai tanulmányokat folytató Tarnóczy Pál hozta haza 1730-ban azt a kis ereklyetartót, mely előbb a család, majd később az Magyar Országos Levéltár féltett kincsévé vált.
Száz évvel ezelőtt, 1912. november 20-án született Habsburg Ottó. Írásunkban a rendszerváltozás körüli magyarországi látogatásairól készült dokumentumok közzétételével tisztelgünk emléke előtt.
A koraújkorban a határoknál létesített vesztegzárállomások a külföldről behurcolható járványok megelőzését szolgálták. Itt ellenőrizték a határon átkelőket, igyekeztek lefülelni a csempészeket, dezertőröket.
Ennek a lehetősége is felmerült, amikor 1849-ben, a szabadságharc leverése után megkezdődött a Szent Korona keresése. Logikusnak tűnt, hogy valahol ott rejtették el, ahol korábban őrizték.
Kétszáz éve, 1812. október 28-án született Tóth Ágoston honvédezredes, a modern magyar térképészet egyik megalapítója. Egy 1848-as hadijelentéshez készült térkép közzétételével emlékezünk rá.
A most közzé tett rizsmacímke papírtörténeti ritkaság, annak idején az elkészült ívek csomagolására használták. Fennmaradását és levéltárba kerülését annak köszönheti, hogy a 17.században végrendeletet írtak a hátlapjára.
Az Országos Levéltár óbudai épületének raktáraiban egy ideje nem üzemelnek a klímaberendezések, így az ezekben őrzött iratok, köztük az egyetlen magyarországi Nobel-díjas most közzé tett levelei esetében is fennáll az állapotromlás veszélye.