Krízisek és fordulópontok Pécs életében – Beszámoló

KRÍZISEK ÉS FORDULÓPONTOK PÉCS ÉLETÉBEN 1914–1921

A korszakra vonatkozó levéltári források felhasználási lehetőségei

A megnyitót Ö. Kovács József (MNL, tudományos igazgató) tartotta, aki a történetírói szakma koherenciájáról, az azzal szorosan összefüggő 1945 utáni intézményi szakadás következményeiről és a társadalomtörténet eredményeinek eltérő megközelítéseiről, valamint az abból fakadó prezentista problematikáról értekezett nyitóbeszédében. A múltbéli emberi világ történetét, s annak értelmét feltáró történészt szembe helyezte a fősodrú jelenkortörténethez tartozó szerzőkkel, utóbbiaknál a történetírói gyökereket jelentő szakmai keretek gyakori nélkülözését rótta fel. A szómágiát és szakbarbárságot elkerülendő Ö. Kovács a levéltárosokat a szakma és normaőrzés intézményes résztvevőjeként az identitásőrzésre bátorította.

(youtube link: Megnyitó Ö. Kovács József)

            Ablonczy Balázs (ELTE BTK Történeti Intézet) Az I. világháború történetének új kutatási eredményei, forrásai című előadásában röviden felvázolta a hazai historiográfia egodokumentumokhoz fűződő viszonyát, majd a kötetkiadásokra áttérve a bevezetőbeszédben elhangzott történetírói aktualitásokra – mintegy válaszolva – saját kritikai észrevételei felé terelte beszédét. „Van-e értelme kinyomtatni az internetet? Nos szerintem a csalás határát súrolja elhallgatott műként kiadni az interneten régóta elérhető naplókat.” – válaszolta meg a költői kérdést a trianoni magyar menekültek egodokumentumait kutató történész. Az igazi újdonságot ugyanis azok a kiadványok jelenthetik, amelyek a levéltári intézményrendszerhez köthetők, hiszen a levéltárosok, muzeológusok napi kapcsolatban vannak az anyaggal, egyszersmind jobban ismerik a kutatók igényeit. Szintén fontos maga a szóban forgó forrástípus, hiszen az egodokumentumokra alapozott kutatás támasztja alá – közel 250 forrás alapján –, hogy a Horthy-korszak elbeszélése néhány hét alatt megszilárdult. Előadását végül azzal zárta, amiért relevanciát kaphat ez a régi-új forrástípus. Hiányzik ugyanis egy szelete a nemzeti történetírásnak, s ez a szelet a felületes szemlélődőnek csupán a társadalmi csoportok történeti emancipációját sejteti, ezzel szemben viszont igenis léteztek olyan társadalmi tapasztalatok, amelyekkel a magyar nemzet és társadalom csak a nők vagy a gyerekek elbeszélései révén találkozott (például a francia internálások és a gyerekvonatok ügye).

(youtube link: Az I. világháború történetének új kutatási eredményei forrásai Ablonczy Balázs (ELTE BTK Tört Int)

            Nagy Imre Gábor (MNL BaML) Pécs mint hátország az I. világháborúban – az új kutatási eredmények dokumentum- és vizuális forrásai című előadásában az I. világháborús hátország feladatait és kutathatóságának jellemzőit Pécs város példáján szedte csokorba.  Pécs az első világháborúban több jellegzetességgel rendelkezett: katonaváros volt, több laktanyával, két katonai kórházzal és honvéd hadapródiskolával; közel volt hozzá a szerb és olasz front; mint vasúti közlekedési csomópont nagyarányú katonai szállítást bonyolított le; jelentős volt a haditermelés, a hadiüzemekkel (DGT, Hamerli gépgyár, dohánygyár, Höfler bőrgyár) és erős szociáldemokrata munkásmozgalommal. Pécsi sajátosságnak tekinthető a közellátás átlagtól eltérő megszervezése: korai jegyrendszer, a sertéshizlalás (Pécsi Sertéshizlaló Rt.), zöldségtermelés, gyümölcstermelés a szőlőkben, kertészeti telepek (város, katonaság, vasút) létesítése.  Az elmúlt években országosan is figyelemreméltó eredmények születtek különösen a háborús gazdaság, a közellátás, a városgazdaság, a hadifoglyok, a hátország élete (oktatás, kultúra, sport), a hadsegélyezés és a rendvédelem témakörében. A történetírás eredményeinek népszerűsítésére az online kiadványok, az analóg adathordozók bemutatására alkalmas virtuális kiállítások, honlapok stb. számtalan lehetőséget kínálnak. A lappangó naplók, emlékiratok kiadásával, kiaknázatlan levéltári források feltárásával jobban megismerhető lenne a hátországi hadsereg és a lakosság mindennapi élete, a társadalmi és egészségügyi viszonyok.

(youtube link: Pécs mint hátország az I. világháborúban Nagy Imre Gábor)

Vértesi Lázár (MNL BaML) a Levéltári Napi konferencia fókuszpontjába helyezett Visy László-féle I. világháborús napló kapcsán ismertette a napló karakterjegyeit, illetve az online térben való megjelentetés lehetőségeit Visy László, pécsi főispán naplója. A forrás vizuális térbe helyezett kiadásának bemutatása című előadásában. A pécsi főispáni tisztséget 1911–1917 között betöltő Visy László hat nagyalakú kötetbe rendezte világháborús feljegyzéseit, melyeket 1914 augusztusától az első világháborút követően Pécset és Baranyát érintő szerb katonai megszállás végéig, 1921 szeptemberéig, az eseményekkel egyidejűleg vezetett. A naplót számos analóg adathordozónak minősülő fotóval, tábori levéllel, képeslappal, gyászjelentéssel, hivatalos levéllel, újságkivágással, városi ünnepi meghívóval, térképpel, stb., összességében több száz, az általa feljegyzett eseményeket alátámasztó, színesítő dokumentummal egészítette ki. Ezek megjelenítése hagyományos, papír alapon lehetetlen. Az előadó a napló és dokumentumainak együttes, online, virtuális térben történő megjelenítésének lehetséges formáit és az azokban rejtőző felhasználói lehetőségeket járta körül. A napló komplex anyagának legösszetettebb, legsokoldalúbb prezentációs formája egy önálló honlap lehetne. Ennek két elemét emelte ki az előadó: egyrészt lehetőséget adna egy georeferált térkép elhelyezésére, aminek a segítségével az érdeklődők – egymásra vetítve a város 1913-as, korabeli térképét a mai google earth térképpel – sajátos térbeli és időbeli utazáson vehetnének részt, s követhetnék a városi tér átalakulását, fejlődését; illetve felhelyezhetővé válnának a (ma is létező) középületek, közterek, közintézmények egykori, képeslapokkal megjelenített fotói, amiket ki-ki összevethet a mai utca- és épületképekkel. Másrészt a Dokumentumtárra hívta fel a figyelmet, amibe szelektáltan lehetne elhelyezni az egyes dokumentumtípusokat. Az itt különválogatott anyagokat egyedi összeállításba, relevancia szerint rendezve különböző izgalmas alakzatok, hálózatok megrajzolása válna lehetségessé. Például említette a kapcsolati hálózatot, a családi hálózatot, illetve az információs hálózat leképezését, hiszen Visy hivatalánál (is) fogva, egy kiterjedt kommunikációs mátrix jelfogó és jelerősítő eleme volt.

(youtube link: Visy László, pécsi főispán naplója. Vértesi Lázár)

A bevezető előadások után Történelmi változások, krízisek naplókon, memoárokon, fotókon keresztül címmel kerekasztal-beszélgetés keretében vizsgálta, Bánkuti Gábor (PTE BTK TTI) moderálásával Pintér Tamás (MNL), Ö. Kovács József és Hornyák Árpád (PTE BTK TTI) a naplók, egodokumentumok forrásértékét és felhasználhatóságát, illetve a történeti krízisekhez való viszonyukat úgy keletkezésük körülményeit, mint a válságokat megjelenítő erejüket tekintve. Az egodokumentumok nemcsak az egyén valósághoz való belső viszonyulását világítják meg, de eszközévé válhatnak az adott kor irányító, történetszemléletünket befolyásolni szándékozó hatalmának is. A kerekasztal résztvevői olyan kiegészítő forrásokra hívták fel a figyelmet, amik kevésbé kutatottak, de személyes irategyütteseket tartalmazhatnak, mint a kárpótlás dokumentációja, a hadigondozási vagy az egyházi holttá nyilvánítási iratok. Ö. Kovács József a fogalmi, elméleti tisztánlátás fontosságára hívta fel a figyelmet. Hornyák Árpád ugyanakkor kiemelte a sajtó, mint másodlagos forrástípus, és egyúttal kontroll-anyag fontosságát, ami nemcsak a naplóbejegyzések hitelességét képes igazolni, de a rögzített események kontextusának megrajzolásához is elengedhetetlen lehet, persze megfelelő kritikával kezelve. Pintér Tamás Kókay László naplója kapcsán kiemelte, hogy egy-egy napló valóban képes megvilágítani a hatalmi elvárások által alakított emlékezet-kultúra, vagy a bevett közgondolkodási panelek viszonylagosságát, néha tarthatatlanságát. A Nagy Háború blog irányítójaként Pintér Tamás röviden bemutatta a blog eredményeit is, és beszélt a naplók kiadásának disszeminációs és revelatív hatásairól is. Ö. Kovács József az egodokumentumokban megmutatkozó történeti krízis és a társadalmi esemény egymásnak való megfeleltethetőségét vizsgálva kiemelte, hogy a krízis természetének kutatása az alkalmazkodás bemutatását is magába foglalja.

(youtube link: Történelmi változások, krízisek, naplókon, memoárokon, fotókon keresztül. Kerekasztal-beszélgetés.)

Vargháné Szántó Ágnes (MNL BaML) a levéltár felső tagozatos általános iskolás diákok számára meghirdetett „Mond egy sztorit a dédiről!” címet viselő családtörténeti vetélkedőt ismertette. A versenyben részt vevőknek a felmenőik életéből vett valós, érdekes, tanulságos történetet kell megírniuk. A szöveghez három generációig kiterjedő családfát kell csatolni, valamint a „főszereplőkről” készült fényképeket is várja a levéltár. A Magyar Nemzeti Levéltár Hetedíziglen projektjének elemeként megjelenő vetélkedő mind a versenyzők, mind pedig a levéltár számára jelentős haszonnal bír. Egyrészt a diákok jobban megismerhetik családjuk történetét, közelebb kerülhetnek őseikhez, a levéltár pedig olyan történetek birtokába juthat, amelyeknek érdemes utánajárni, esetleg feldolgozni, a dolgozatokhoz kapcsolt analóg adathordozók archiválása révén pedig a levéltár fotógyűjteménye gazdagodhat.

(youtube link: Mondj egy sztorit a dédiről! Családtörténeti iskolai verseny bemutatása Vargháné Szántó Ágnes)

Polyák Petra (MNL BaML) a 2021. évi Lányok, nők, asszonyok. Női sorsok, szerepek, életutak a 18–20. században című levéltári konferencia alapján készülő elektronikus tanulmánykötetet, valamint a hozzá kapcsolódó virtuális kiállítást mutatta be. A hamarosan megjelenő kötet az előző évi konferencia anyagát kibővítve, főként a dél-dunántúli nőtörténet egyes epizódjait mutatja be. Az olvasók betekintést nyerhetnek például a századelő nemzetközi nőmozgalmával is kapcsolatba kerülő vidéki feminista egyesületek életébe, az első világháború alatt jótékonykodó polgárasszonyok tevékenységébe vagy éppen a kisiparba bekapcsolódó pécsi nők helyzetébe. A tanulmányok gazdag forrás- és analóg adathordozókra építő képanyagából a kötettel szerves egységet alkotó, de önállóan is böngészhető virtuális kiállítás is készül, mely illusztrálja, kiegészíti és megeleveníti az írások tartalmát.

(youtube link: Lányok, nők, asszonyok - női sorsok, szerepek, életutak a 18-20. században Polyák Petra)

A konferencia zárásaként Gőzsy Zoltán (MNL BaML, igazgató) a több mint 20 éves múltra visszatekintő tudományos vállalkozást, a Cigánysors munkacímmel bíró projektet mutatta be. Aktualitását az adta, hogy megjelent a projekt könyvsorozatának negyedik kötete, ami több szállal kapcsolódik a Baranya Megyei Levéltárhoz. E kiadványban kikristályosodtak a projekt eddigi fő kutatási tendenciái. Egyrészt maradtak a hagyományos cigánytörténeti tematikájú munkák, másrészt megjelent a roma holokauszt problémaköre, amely gyakorlatilag 2013 óta lett az alkotó gárda által elfogadott és felvállalt kutatási terület. 2014-ben Lágerek Népe Névtelen romák holokausztja címmel önálló kötetet jelentettek meg. A 2021-es kötet harmadik tematikai egysége a cigány kultúra és a szellemtörténet köréből vette a témáit, és olyan kutatási irányt jelöl ki, ami közép- és hosszú távon a projekt jövőképét jelentheti.

Az előadó szerint Márfi Attiláék projektje nem csupán Pécsen, Baranyában generált új és releváns kutatásokat, hanem országos szinten is minta- és mértékadókká vált. Példaként említette a D. Szakács Anita által sajtó alá rendezett Ifj. Munczi Béla első világháborús frontnaplóit (az első tanulmány a Cigánysors II. kötetében jelent meg), illetve a Magyar Nemzeti Levéltár hetekben megjelentetett A magyarországi cigányok/romák című forráskiadványának első kötetét, amely a Magyarországi kisebbségek: nemzeti, nemzetiségi és vallási közösségek sorozat második forrásgyűjteménye. A megjelent forrásgyűjteményt Kállai Ernő, Majtényi György, Mikó Zsuzsanna és Tóth Péter jegyzi, akik rendszeres szerzői voltak a Cigánysors köteteknek is.

(youtube link: Cigánysors. A Baranya megyei cigányság történeti kutatásának eredményei Gőzsy Zoltán)