„A magyar áru karácsonya. Karácsonyra öntudatos magyar ember csak honi ajándékot vásároljon!"

„A magyar áru karácsonya. Karácsonyra öntudatos magyar ember csak honi ajándékot vásároljon!"

A honipar és a mezőgazdasági termékek pártolása érdekében megindított propaganda 1929-ben.

Az alább bemutatásra kerülő röplap az MNL Baranya Megyei Levéltárának gyűjteményében, a Miasszonyunkról nevezett női Rend pécsi római katolikus Szent Erzsébet leánygimnáziuma iratanyagában található.^[1]

Az iskola

Az iskola története 1907-ben kezdődött, amikor gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök I. és V. osztállyal megnyitotta a művelt középosztály leánygyermekeinek magasabb általános műveltséget nyújtó középiskolai jellegű felsőbb leányiskolát.^[2] Az 1910–1911. tanévben lett teljes, hat osztályos az iskola, s mint ilyen, az 1915–1916. tanévig állt fenn. Mivel az intézet nem nyújtott képesítést a gyakorlati, kenyérkereső életpályákra – a leányok mind nagyobb számban jelentkeztek magántanulóként fiú középiskolákba – szükség volt egy új iskolatípus létesítésére. A vallás-, és közoktatásügyi miniszter a 86100/1916. VKM sz. rendelettel életbe léptette a középfokú női oktatás reformját, a felsőbb leányiskolák mellett megteremtve két új iskolatípust: a leánygimnáziumot és a felsőkereskedelmi leányiskolát. Ennek értelmében az 1916–1917. iskolai évben állami támogatás nélkül, kizárólag a rend erejéből, ötödik osztállyal megindult a leánygimnázium. Az új iskola megnyitásáért a rend köszönetet mondott a püspöknek és Pécs szabad királyi városnak is az általuk nyújtott támogatásáért.^[3] Az iskola az 1919–1920. iskolai évben nyolcosztályú intézménnyé vált, a felsőbb leányiskola osztályai megszűntek Ebben az iskolai évben tartották az első érettségi vizsgálatot. Az intézet „égi pártfogójául” Árpád-házi Szent Erzsébetet választotta, így az iskola neve az 1921–1922. tanévben A Mi Asszonyunkról nevezett női Rend pécsi róm. kath. Szent Erzsébet leánygimnáziuma lett.

A magyar áru karácsonya akció

Az iskola fő feladata az ifjúság lelki nevelése volt, melynek célja a vallásos, erkölcsös és hazafias jellem kialakítása a magyar leánylélekben. Ez utóbbit szolgálta a hazafias, nemzeti érzés ápolása, „a magyar öntudat erősítése, a kötelességérzet emelése s nemzeti feltámadásunk reménységének ébrentartása”. A tanítás keretében minden alkalmat megragadtak, hogy belevéssék a leányok lelkébe, miszerint „nem elkényeztetett modern leányokra, hanem testben erős, szellemben gazdag, lélekben nemes magyar ifjúságra van ma szükség”.^[4] E hazafias gondolkodást erősítette többek között a Magyar Hét, melynek keretében magyar gyártmányú írószereket használtak a tanulók, a kézimunka anyagát pedig a magyar házi ipar termékeiből szerezték be, valamint a „magyar áru karácsonya” akció.

A magyar királyi vallás,- és közoktatásügyi miniszter az 1929. december 7-én kelt, 540-05/167-1929 VKM számú, a magyar ipart pártoló rendeletét valamennyi közvetlen rendelkezése és vezetése a alatt álló fiú és leány középiskolák, tanító(nő)képző intézetek, felső kereskedelmi iskolák, polgári fiú és leányiskolák igazgatóságainak megküldte. A rendelet kibocsájtására a közeledő karácsony és vele az ajándékok vásárlása adott aktualitást. A miniszter felhívta a figyelmet a Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) Ipar- és Mezőgazdaságpártoló Szakosztályának^[5] a magyar áru karácsonya címén, a hazai ipar és mezőgazdasági termékek pártolása érdekében megindított propagandájára. A TESZ a rádió, a sajtó, falragaszok, valamint a tagegyesületek és községi körvezetők útján hívta fel a nagyközönség figyelmét a magyar termékek vásárlásának fontosságára. A rendelet kiemelte, hogy e munkából a hazai ifjúságnak is ki kell venni a részét, és általuk meg kell szólítani a szülőket, hogy „a boldogabb és jobb jövő érdekében csak hazai karácsonyi ajándékokat vásároljanak, mert az a szülő, aki a versenyképes honi ipartermékekkel szemben külföldi áruért adja ki filléreit, a hazai ipar ellen cselekszik.”

A cél érdekében a TESZ propaganda röpcédulákat juttatott el az iskolákba, melyeket ki kellett osztani a diákoknak. A kiosztással megbízott osztályfőnököknek rá kellett mutatnia, hogy a hazai ipar pártolása által munkát és kenyeret adhatnak a nyomorgó és munkanélküli magyar ipari munkásság százezreinek és meggátolhatják sok millió pengő külföldre áramlását.

Vargháné Szántó Ágnes levéltáros

Levéltári forrás:

MNL BaML VIII. 53 Miasszonyunkról Nevezett Női kanonok Szerzetesrend Pécsi Rk. Felsőbb Leányiskolája és Szent Erzsébet (Állami Leőwey Klára) Leánygimnáziuma. 1929.

Felhasznált irodalom:

Borsy 2010 = Borsy Judit: Miasszonyunk Női Kanonokrend. In: Romváry Ferenc (főszerk.): Pécs Lexikon. I. kötet. Pécs, 2010. 516.

Miasszonyunk Értesítő 1917 = A Miasszonyunkról nevezett női rend pécsi nevelő és tanítóintézeteinek értesítője az 1916/17. iskolai évről. Pécs, 1917.

Miasszonyunk Értesítő 1926 = A Miasszonyunkról nevezett női rend pécsi róm. kath. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának értesítője az 1925–1926. iskolai évről. Pécs, 1926.

Miasszonyunk Értesítő 1930 = A Mi Asszonyunkról nevezett női rend pécsi róm. kath. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának értesítője az 1929–1930. iskolai évről. Pécs, 1930.

Kerepeszki 2011 = Kerepeszki Róbert: A politikai és társadalmi élet határán. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Horthy-korszakban. In: Gebei Sándor – ifj. Bertényi Iván – Rainer M. János (szerk.): „…nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni” Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Eger, 2011. 373–388.