Érdekes iratok

Júliusi hónap dokumentuma
2023.07.13.
2021 februárjában mutattuk be azt a rendszabást, mely a Jászkun Kerület kocsmáinak rendjét szabályozta. Már akkor is kitértünk az italmérés gazdasági vonatkozásaira, míg ebben a hónapban az italmérés egy más aspektusát, az italhamisítást, valamint annak visszaszorítását célzó lépéseket vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről.
Júniusi hónap dokumentuma
2023.06.01.
Néhány héttel ezelőtt Szolnok Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztályának meglehetősen egyhangú, gépelt iratai között egy meglepően harsány színekkel rendelkező nyomtatványra bukkantam. A címlapról egy vérszomjasnak tűnő tigris meresztette rám éles fogait; alatta felirat: Zirkus Berolina. A prospektusba belelapozva kiderült, hogy a tigris egyáltalán nem vérszomjas, sőt ami azt illeti, szelídített, a Berolina pedig a Német Demokratikus Köztársaság egyik legnívósabb cirkuszi társulata, amely történetesen 1973-ban a Magyar Népköztársaságban turnézott. A társulat prospektusa azért maradt fenn levéltárunk iratai között, mert a szolnoki fellépés előtt külön engedélyt kellett kérni a város művelődésügyi osztályától az előadás megtartására, s a cirkusz vezetői a hivatalos levelükhöz mellékelték a képekkel ellátott brosúrát. Az érdekes irat felbukkanása ráirányította figyelmemet a Berolina Cirkusz ötven évvel ezelőtti, magyarországi körútjára, amit érdemesnek tartottam A hónap dokumentuma című rovatunkban is bemutatni.
Május hónap dokumentuma
2023.05.15.
A Rákosi-korszakot 20. századi történelmünk egyik legsötétebb időszakaként tartjuk számon, melyről általában a politikai terror jut az emberek eszébe. A diktatúra azonban nemcsak fenyegető légkört, hanem – a nehézipar erőltetett és átgondolatlan fejlesztésével – alacsony életszínvonalat és hiánygazdaságot is teremtett. Vajon miként igyekezett úrrá lenni a kommunista hatalom az anyag- és energiahiányon, s ennek milyen nyomai maradtak fenn egy megyei hivatal irataiban? Az alábbiakban különleges példákkal szemléltetjük az energiaválság kezelésének hetven évvel ezelőtti módozatait.
Április hónap dokumentuma
2023.03.31.
„Félj, hogy a leghalálosabb érzelmek szorongassák a szíved…” – áll a felirat egy klasszikus horrorfilm plakátján és egyben illeszkedik ahhoz, ahogyan a szolnokiak álltak az asztraháni pestishez.
Március hónap dokumentuma
2023.03.01.
Jó ötletnek tűnt. 1952. február 10-én Tar Kálmánné tiszaigari tanácstitkár és a helyi földművesszövetkezet terményfelvásárlójának felesége rövid tanakodás után arra jutott, hogy aznap este „felfognak öltözni az ugynevezett boszorkánynak”. A „Hónap dokumentuma” rovatban az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) Tiszafüredi Járási Bizottságának a fenti esetről készült jelentését mutatjuk be.
Február hónap dokumentuma
2023.02.07.
Különböző iskolák 18–19. században keletkezett levéltári forrásai között kutatva gyakran találkozhatunk olyan kötetekkel, melyeknek műfaji besorolása nehézkes. Főleg az alsófokú, nép- illetve elemi iskolák iratai között vannak olyan kötetek, amelyek egyszerre töltötték be az anyakönyv és jegyzőkönyv funkcióját. Ez abból adódik, hogy az elmúlt századokban a kisebb intézményekben egy kötetbe jegyeztek be minden fontos információt, ami az iskolával kapcsolatos. Az ilyen kötetekben megtalálhatók a diákok és tanítóik névsora, a tanult tárgyak és a felhasznált tankönyvek listája, de olvashatunk bennük olyan bejegyzéseket is, amelyek egy-egy tanév fontosabb eseményeit rögzítették. Emellett ezekbe a könyvekbe nagyon gyakran bejegyezték az iskolát érintő, felsőbb hatóságoktól érkezett rendeleteket is. Ezek között igen érdekes rendelkezéseket fedezhetünk fel.
Január hónap dokumentuma
2023.01.17.
2023. január 1-ével a megyéket vármegyékre keresztelték vissza, mely megnevezés 1950-ig, a megyei tanácsok létrejöttéig volt használatos. Ebből az apropóból ismerkedjünk meg Juhász Imréné sz. Gonda Zsuzsanna élettörténetével, aki gazdasági cselédből lett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye utolsó főispánasszonya, majd első tanácselnöke.
Decemberi hónap dokumentuma
2022.11.30.
1849. október 6-áról, az aradi vértanúkról, volt miniszterelnökünkről és sok más forradalmár kivégzéséről minden évben megemlékezünk. Az iskolai történelemkönyvek többnyire csak az országos jelentőségű eseményekről szólnak: a szabadságharc leveréséről, Haynau rémuralmáról, majd az 1853-ban kiépülő önkényuralmi Bach-rendszerről, s az ezzel szembeni passzív ellenállásról. Arról azonban, hogyan is élték meg mindezt az egyszerű kisemberek, volt forradalmárok, hivatalnokok és gazdálkodók, milyen hétköznapi jelenetek játszódtak le a falvakban, kisvárosokban, leginkább csak a korszakot kutató történészek olvashatnak érdekes iratokat. Jelen hónap dokumentumunk éppen ezért erről a különleges korszakról lebbenti fel a fátylat. Néhány jellegzetes példa segítségével bepillanthatunk a Nagykunságban élők mindennapjaiba, de talán azt is jobban megérthetjük, miként lett egymást gyanakvó félelemmel méregető ellenfelévé állam és polgára, felemássá téve polgárosodásunkat.
November hónap dokumentuma
2022.11.03.
Az 1791-es szisztovói különbékében a Habsburg Birodalom és a Török Birodalom lezárta az 1788 óta tartó háborút. A harcokba a Habsburgok az oroszokkal kötött szövetség értelmében léptek be, ám a sikerek a vártakhoz képest minimálisak voltak, ezzel szemben a császárnak óriási árat kellett fizetnie. II. József ugyanis személyesen is a csapatokkal utazott, majd a katonai táborban megbetegedett és nem sokkal Bécsbe történő visszatérése után meg is halt. A szisztovói békét követően a két ország ismét megkezdte a diplomáciai kapcsolatfelvételhez szükséges procedúrát, melynek része volt az is, hogy egymáshoz követeket menesztenek. E hónap dokumentumaként a török követ Magyar Királyságon keresztüli utazásával kapcsolatban mutatunk be egy kevéssé ismert forrást.

Pages