Sie sind hier
A hét dokumentuma
2018.05.02.
99 éve, 1919. április 25-én nevezték ki Dr. Ferenczi Sándor idegorvost a világon elsőként létrejött „psychoanalytikai tanszék” élére. Ezen alkalomból a teljesség igénye nélkül mutatjuk be a magyarországi pszichoanalitikus mozgalom megalapítójának és egyben legkiemelkedőbb alakjának egyetemi professzori kinevezésének nem mindennapi történetét.
2018.04.16.
A fővárosban manapság számos állami építkezés folyik. Ezeket az állampolgárok is figyelemmel követik, és évekig várják, hogy végre elkészüljenek. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a már több mint száz éve álló épületeink felépítése – például a 19. században – vajon milyen nehézségekbe ütköztek, és mennyi ideig tartottak.
2018.03.14.
Ezeket a szavakat ismételték az összegyűltek 1848. március 15-én délután, amikor kézhez kapták a Nemzeti dal kinyomtatott példányait. A fellelkesült tömeg többek között Táncsics (Stancsics) Mihály szabadon bocsátást kívánta, és evégett küldöttséget indítottak a Budán székelő és működő helytartótanácshoz.
2018.02.13.
A 20. században számos nagy találmány fűződik magyar tudósok nevéhez. 1898. február 11-én született Szilárd Leó, aki a múlt század neves magyar tudósai közé tartozik. A két világháború közötti időszak tudósai találmányaikat a Szabadalmi Hivatalhoz (1920-tól Szabadalmi Bíróság néven) nyújtották be engedélyeztetésért.
2018.01.29.
200 éve, 1818. január 30-án született Görgei Artúr, az 1848–1849-es szabadságharc legtehetségesebb magyar hadvezére. A rendkívüli forradalmi viszonyok következtében békekörülmények között elképzelhetetlenül gyorsan emelkedett a ranglétrán: alig több mint egy év alatt a kilépett császári-királyi főhadnagyból altábornagy, fővezér, és egyben hadügyminiszter lett, majd a végnapokban minden hatalmat rá ruháztak. A Kossuth és a kormánynak Aradon tartózkodó néhány tagja által aláírt lemondó nyilatkozat önmagában is a korszak legfontosabb dokumentumai közé tartozik. Jelen írás ennek az iratnak az utóéletét és későbbi sorsát mutatja be, amely közvetve a Görgei család magánéletére is hatást gyakorolt.
2018.01.03.
Magyarország leghíresebb, egyúttal egyik legrégebbi jelképe a magyar Szent Korona. A tárgyat titokzatosság, sorsát regényesség és hányattatás jellemzi, keletkezése és története kapcsán számos valós információkon, vagy pusztán feltételezésen alapuló írás látott napvilágot. A korona éppen negyven esztendeje, 1978. január 5-én érkezett vissza hazánkba az Amerikai Egyesült Államokból, ahol 1953 óta őrizték.
2017.12.13.
A finn parlament 1917. december 6-án szavazta meg az ország függetlenségi nyilatkozatát, Finnország kiválását a forradalmi napokat élő szovjet-orosz államból. A független állam nemzetközi elismerése gyorsan megtörtént, az Osztrák-Magyar Monarchia az elsők között volt ezen a téren. Az alábbiakban egy olyan, 1918 januárjában keletkezett iratot mutatunk be, amelyben a független államiság elismerésére váró finn kormány üdvözli a magyar nemzetet a finn nemzet nevében.
A 2017. esztendő bővelkedett jubileumokban. A mai nap - november 29. – a 300. éve született Mária Terézia halálának évfordulója, rá is emlékezünk összeállításunkkal.
2017.11.29.
A levéltárak javarészt írásos dokumentumokat őriznek. Ezeken azonban időnként az írott szövegen kívül más „adathordozó tartalmak” is megjelennek: képek, táblázatok, grafikonok, sőt az újabb kori dokumentumokhoz sokszor hang és mozgókép is társulhat.
A levéltári raktárak kincseiből most képi ábrázolásokat válogattunk ki, amelyekből az alábbi kis galériát összeállítottuk. Ezzel kívánunk emlékezni a királynő elhunytára – és a vele valamilyen kapcsolatban lévő más ünnepeltekre is.
2017.11.20.
Az idén 300 éve született Mária Terézia személyével több konferencia, kiállítás, kiadvány is foglalkozik. Ezen a héten levéltárunk is műhelykonferencia keretében emlékezik meg a jubileumról, e heti cikkünk ehhez kapcsolódóan az uralkodónő királyi kettőspecsétjének ábrázolását és annak leírását adja közre.
