A hét dokumentuma

A térképek az emberek és a föld közötti kapcsolat információit rögzítik. Különösen igaz ez a birtoktérképekre, köztük az úrbéri és kataszteri térképekre. 2019-ben indult Hetedíziglen programunkhoz is csatlakozva ezúttal arra mutatunk egy példát, hogyan használhatók a kataszteri iratok és térképek a családtörténet-kutatásban.

90 évvel ezelőtt, 1930. január 28-án a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium műszaki ügyosztályának vezetője, Jakabffy Zoltán miniszteri műszaki főtanácsos láttamozta és így jóváhagyta Pogány Móric építésznek az Országos Levéltár tornya átépítésére vonatkozó tervlapjait. A minisztérium irattárában erre vonatkozó ügyirat nem maradt ugyan fenn, de a levéltárban megőrizték ezeket a – máig ismeretlen – tervrajzokat.

Harminc évvel ezelőtt ezen a napon, december 16-án tört ki a romániai forradalom, amely elsöpörte az akkor már 25 éve regnáló román pártfőtitkárnak, a korlátlan személyi kultuszt kiépítő Nicolae Ceauşescunak a hatalmát. Az évforduló kapcsán egy eddig ismeretlen és publikálatlan levéltári iratot, a Moszkvai Magyar Nagykövetség egyik rejtjeles táviratát tesszük közzé. Ez a dokumentum elsősorban azért érdekes, mert bemutatja a korabeli kétpólusú világpolitika egyik nagyhatalma, a kelet-európai szocialista országok blokkját uraló Szovjetunió politikai vezetésének az eseményekkel kapcsolatos reflexióit.

A hét dokumentuma-rovatunkban ezúttal nem a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának állományából választottunk ki egy iratot, hanem egy külföldi levéltár magyar vonatkozású dokumentuma segítségével mutatjuk be a történeti kutatás fordulatait az érdeklődő hazai olvasóközönség számára.