Meghívó márciusi Levéltári estékre
2019.03.06.
2019. március 13-án tartja a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára idei első Levéltári esték rendezvényét, melyen Kovács Ferenc, a KÖTIVIZIG munkatársa tart előadást „A Közép-Tisza-vidék vízügyi múltja” címmel.
A népszerű csehszlovák márka autóbuszán utazhatott bárki a megyeszékhelyen
2019.03.05.
Március hónap dokumentuma
2019.03.04.
Utcáink, tereink és közintézményeink megnevezését nem lehetett és ma sem lehet függetleníteni az éppen aktuális korszaktól.
A politikai névadások már a 19. században elkezdődtek, folytatódtak a két világháború között, majd elsöprő erővel jelentkeztek 1945 után. A munkásmozgalomhoz kötődő, az átértelmezett történelmi múlthoz jobban passzoló „példaképek” termelőszövetkezetek, munkásőr-alakulatok és úttörőcsapatok (jelen sorok szerzője messzeringó gyermekkorában a 4601. számú Hoksári János Úttörőcsapat tagja volt) jelöléseként is hasznosultak.
Levéltári időszaki emlékkiállítás nyílt
2019.03.01.
2019. február 28-án számos érdeklődő jelenlétében nyílt meg a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára TÉNY(KÉP)EK – Fotószilánkok Tabák Lajos 20. századából című időszaki emlékkiállítása a TISZApART Mozi galériájában. A rendezvényen Varga Béla, a Tabák család barátja emlékezett meg a művészről, valamint Csidér Bálint, a Jászkun Fotóklub jelenlegi elnöke méltatta a szervezet alapítóját, majd Mákos Judit levéltári szakkönyvtáros, a Tabák-hagyaték gondozója és a tárlat összeállítója beszélt a magyarországi szociofotográfia legjelentősebb alakjáról. A kiállítás a 115 éve született alkotó előtti főhajtás.
Csataszögön kezdődött meg annak idején a görgős eke sorozatgyártása
2019.02.26.
A németek vélt zsidó származásával próbálták zsarolni Magyarország kormányzóját
2019.02.25.
Egy 1798-ban írt levélben nem éppen hízelgő módon vázolják a helyzetet
2019.02.14.
2019.02.13.
A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára 2019. február 13-án mutatta be a sajtó képviselőinek a ZOUNUK Levéltári Évkönyv 32. kötetét. A több mint három évtizedes múlttal rendelkező tudományos kiadványban a megye és a megyeszékhely történetével kapcsolatos tanulmányokat, forrásközleményeket találhatnak az olvasók közel 300 oldal terjedelemben.
