Gyula város fejlődésében a XIX. század második fele és a XX. század első évtizedei egy dinamikus, építészetileg aktív időszaknak számítottak. A kiegyezést követő időszak államigazgatási fellendülése utolérte a megyeszékhelyként jelentős adminisztrációt végző Gyulát és annak törvényszékét. Ekkoriban a finanszírozás, a tehetség és az akarat találkozott a szükségszerűséggel. Az 1880-as és 1890-es években már érezhető volt, hogy az addigi törvényszéki épület elavult, nem volt alkalmas egy vármegyei szintű bíráskodási szerv számára.