A Magyar Nemzeti Levéltár egyik alapfeladatának tekinti a magyarországi és a határon túli magyar emlékezetkultúra ápolását, a nemzeti és a helyi önazonosság-tudat erősítését, a kulturális javakhoz való hozzáférés megkönnyítését. Nemzetpolitikai, kulturális, oktatási misszióként fogja fel a határon túli magyar kollégákkal való együttműködés szorosabbra fűzését, szakmai felkészülésük elősegítését.

Ugyanakkor a Magyarország történetében alapvető fontosságú magyar–német politikai, gazdasági, kulturális, kisebbségi és katonai kapcsolatrendszer 1914–1933/1934 közötti éveinek dokumentálása – a rendszerváltás után induló kezdeményezések dacára – mindezidáig nem jelent meg nyomtatásban.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti, 2014. szeptember elsejétől érvényes, öt évre szóló megállapodás adott lehetőséget arra, hogy a Vidéktörténeti Témacsoport a vidéken élő kutatótársakkal, így több levéltáros kollégával kiegészülő munkacsoportokra támaszkodva megszervezhesse munkáját.

A kiállításon láthatják többek között Mátyás király egyik hadjárata során keletkezett eredeti okiratát, Dobó István ostrom utáni jelentését és gróf Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú megrendítő búcsúlevelét. A közelmúlt történelméből pedig olyan nagyhatású világi és egyházi vezetők, tudósok és művészek kézírását böngészhetik testközelből, mint Ferenc József, Tisza István, Ady Endre, Albert Einstein, Bartók Béla, Kádár János és II. János Pál pápa.

Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a Közigazgatás Fejlesztési Operatív Programból (KÖFOP) 2018 végéig megvalósuló fejlesztésről kiemelte: annak köszönhetően a napi ügyintézéshez szükséges, más nyilvántartásban nem fellelhető levéltári jogbiztosító iratok hozzáférhetővé válnak az állampolgárok számára közvetlen elektronikus módon vagy a kormányablakok szolgáltatásain keresztül.