Hét dokumentuma

A Magyar Királyság szabad királyi városaiban 1670-et követően jelentős várospolitikai fordulatra került sor: megkezdődött a városok vezetésének és polgárságának erőteljes rekatolizációja, az önkormányzatok fennhatóságát nagymértékben szűkíteni kezdték, és a központi államhatalom gyakori ellenőrzéseivel szorosabb ellenőrzés alá vette a városok gazdálkodását.

A’ midőn Gróf Festetics György életének vége lett,

’S bár ha földbe megy, porrá lesz teste, minthogy föld neme,

Számos századon keresztül fog ragyogni érdeme!

Idézet Pálóczi Horváth Ádám Gróf Festetics György halálára című verséből

(MNL OL, Családi levéltárak, A Festetics család keszthelyi levéltára, Festetics család, Festetics I. György irata (P 246), 2/b. tétel, No. 12.)

Franz Xaver Messerschmidt a bajorországi Wiesensteigben látta meg a napvilágot 1736. február 6-án egy igen népes családban, cserzővarga apjának a két házasságából 32 gyermeke született. A kilenc évesen félárvaságra jutott fiúval édesanyja müncheni rokonaihoz költözött, és innen indul művészi pályafutása: nagybátyjánál, a bajor választófejedelmi udvar szobrászánál, Johann Straubnál tanulta ki a mesterséget, és fejleszthette tehetségét. 18 évesen vándorútra kelt.

1918. október 16-án IV. Károly Völkermanifest néven ismertté vált kiáltványában bejelentette, hogy Ausztria szövetségi köztársasággá alakult át, melyben minden néptörzs saját külön állami közösséget alkot letelepedési területén és felszólította a különböző nemzeti közösségeket saját nemzeti tanácsaik megalakítására. Wekerle Sándor miniszterelnök még aznap bejelentette a parlamentben, hogy a Monarchia osztrák felének föderatív átalakulása folytán Magyarországot Ausztriával immár csupán perszonálunió köti össze.

A folyók hajózhatóságának, a közlekedési lehetőségek és az öntözés biztosításához régóta szükséges volt a vízállás ismerete és mérése. Már az Egyiptomi Birodalomban is használtak vízmércét a Nílus vízállásának megállapításhoz, az asszuáni vízmérce  a legősibb fennmaradt ilyen mérce.

A Délvidéken már 1848 nyarán fellángoltak a harcok, de ezek inkább helyi jelentőséggel bírtak. A Josip Jellačic, horvát bán vezette szeptemberi támadás azonban mind méretében, mind pedig céljaiban sokkal nagyobb szabású volt és esetleges sikere magában hordozta a főváros elestének és egyben a magyar kormány bukásának a lehetőségét is.

Magyarországon kevésbé, de Franciaországban közismert személy volt: haláláról a Francia Miniszterelnöki Iroda is megemlékezett. A magyarországi nekrológok, hírek főleg második világháborús hőstetteit és a Trianonról szóló könyvét hangsúlyozták.