Az 1912-ben alapított Szolnoki Cukorgyár Zrt. gyáregysége 1914-ben kezdte meg működését. A századfordulón rohamosan fejlődő cukoripar szolnoki megtelepedését ingyenes telekkel, harminc évi adómentességgel és kamatmentes hitellel is támogatta a kedvező földrajzi fekvésében joggal bízó város. A csongrádi cukorrépa termelők jobb elérését még vasútfejlesztéssel is megsegítette a MÁV, de a környező településeken (pl.

Magyarország 1945 utáni külkapcsolataiban a magyar–szovjet viszony a legfontosabb reláció volt. Ez a megállapítás nem csupán a politikai kapcsolatokra érvényes, hanem a gazdaságiakra is. Miközben a szocialista integráció és a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok döntően meghatározták a szovjet blokk országainak 1945 és 1990 közötti gazdasági lehetőségeit és mozgásterét, a szovjet–magyar gazdasági kapcsolatokról mindmáig csak a „levéltári forradalom” előtt készült összefoglalók állnak rendelkezésre.

A Magyar Általános Hitelbank - az osztrák Rothschild-csoport tagjaként - 1867-ben kezdte meg működését Magyarországon. A politikai konszolidációval egyidőben megkezdődött az addig tartózkodó - elsősorban osztrák érdekeltségű - tőke beáramlása az Osztrák-Magyar Monarchia keleti felébe. A jelentős tőkeerővel rendelkező anyaintézet politikai és gazdasági kapcsolatait is kihasználva az alapítástól kezdve jelentős részt vállalt a vasútépítésben és minden olyan vállalkozásban, amelyben állami vagy más hatósági részvétel is volt.

Magyarországon az 1848. évi forradalom hónapjaiban merült fel először egy kereskedelmi és iparkamara szervezésének gondolata. Ezek elődei voltak a középkori Európában tevékenykedő kereskedelmi testületek. Klauzál Gábor, az első magyar kereskedelemügyi miniszter 1848. májusában és júniusában foglalkozott a tervekkel, amelyek az önvédelmi szabadságharc kitörése miatt már nem valósulhattak meg.