Jelenlegi hely
Kiállítás és előadás a 750 éves Kisbucsa történetéről
A Zalaegerszegtől délkeletre 10 kilométernyi távolságban fekvő kis, közel 500 lelkes falu, Kisbucsa 2018. december 8-án ünnepelte első írásos említésének (1268) 750. évfordulóját. A jeles alkalomból szépszámú közönség gyűlt össze a község illően feldíszített tornatermében.
Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, őt Jakab István, az országgyűlés alelnöke képviselte. Az ünnepség díszvendégei az erdélyi testvértelepülés, Sepsiszentgyörgy-Szotyor képviselői és a Békés megyei Bucsa küldöttsége voltak.
A Himnusz közös eléneklése után Takács Ferenc, Kisbucsa polgármestere a sok évszázados múlt méltatása mellett főként az utóbbi évek fejlesztéseiről adott számot. Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője a vidék életminőségének javítására hívta fel a figyelmet, amely különös hangsúlyt kap a kistelepülésekből álló Zalában. Jakab István, aki már korábban is meglátogatta a falut, beszédében kiváltképpen a helyi közösség összetartó erejét emelte ki. Majd azt mondta: „Ismerni, értékelni a múltat, a hagyományokat fenntartani és így tervezni a jövőt, ez nekünk alapvető kötelességünk. Kötelességünk visszatekinteni, kötelességünk a település polgáraival együtt úgy emlékezni, hogy képesek legyünk a jövő kihívásainak is megfelelni.”
A beszédeket követően Foki Ibolya, az MNL Zala Megyei Levéltárának főlevéltárosa tartott előadást a falu történetéről, amelyben a kezdetektől a XX. század második feléig vázolta fel a település múltjának fontosabb állomásait. Mondandóját helyi vonatkozású, érdekes történetekkel színesítette, ilyen volt például Sobri Jóska betyárvezér üldöztetése a Csirke-hegynek hívott szőlőhegyen. Megemlítette a községhez szorosan hozzátartozó Szenttamáspuszta két jeles személyiségét is: Kerkápoly Mór 1848-as honvéd őrnagyot, aki az aradi várbörtönben töltött évek után ide húzódott vissza és itt élt 1888-ban bekövetkezett haláláig, illetve az 1896-ban itt született, egyszerű pásztorszülőktől származó Breglovics Kálmán népművészt, aki faragványaival számos hazai és külföldi kiállításon ért el sikereket, és a „Népművészet mestere címet” is elnyerte.
A rendezvényhez szorosan kapcsolódott – a „Nyitott levéltárak” program gyakorlati megvalósítása jegyében – az MNL Zala Megyei Levéltára és a helyi önkormányzat által közösen rendezett kiállítás, amely a XI. századtól a XX. század közepéig mutatja be a falu történetének egyes fejezeteit. A kiállított anyag – amely 2019. január végéig tekinthető meg – Zóka Gyula fotográfus kiváló színvonalú reprodukcióit foglalja magába. A fotómásolatok részben korabeli levéltári iratokról, részben eredeti fényképekről készültek. A megjelenített levéltári dokumentumokat a Magyar Nemzeti Levéltár három intézménye összefogásának eredményeként láthatja az itteni közönség. A Tolna Megyei Levéltár kereste elő azt a náluk őrzött 1268-as oklevelet, amelyben az első írásos említés felbukkan. Az Országos Levéltárból főként a XIV. századtól a XVIII. század elejéig terjedő okleveles és egyéb anyag érkezett, a többi forrás pedig túlnyomórészt a Zala Megyei Levéltárból származik. A fényképek egy részét a Göcseji Múzeum őrzi, más részét a falubeliek gyűjtötték össze. Ez utóbbi gyűjtés egy, a közeljövőben előkészítendő falumonográfia reményében tovább folytatódik.
A jubileumi ünnepségről és a falu történetéről további információk itt találhatók:
A Zalaegerszegi Televízió tudósítása
Hétszázötven éves múltra emlékeztek Kisbucsán – Zalai Hírlap tudósítás
Évszázadok a Szévíz völgyében – 750 éves Kisbucsa – Zalai Hírlap
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges