LEVELEK A MÚLTBÓL | 2024. március
A kemeneskápolnai iskola építése
1913 márciusában a kemeneskápolnai iskolaszék – az egyházmegyei építész és Mikes János (1876–1945) püspök jóváhagyásával – építési engedélyért folyamodott a Celldömölki járás főszolgabírájához. Kemeneskápolna községben az 1. házszám alatt, a Fő utca északi és a Vásárosmiskére vezető út keleti oldalán szerették volna felépíteni a római katolikus iskolát, tanítói lakást és tartozékait.
Az épület „oly helyre terveztetett, ahol eddig épület nem állott.” – írták.[1] Az építkezés ellen sem közegészségügyi, sem közbiztonsági, sem tűzrendészeti, sem útügyi kifogás nem merült fel.
Az iskolában egy 4 ablakos tanterem, a tanítói lakásban pedig 2 darab 2 ablakos szoba és a szükséges mellékhelyiségek (konyha, kamra, 2 előtér) kaptak helyet; pincét is terveztek bele. A megvalósult épület kőből és téglából készült, a főépület falai 50-60 centiméter vastag, a melléképületeké 50 cm volt. A tanterem, a tanítói lakás és a padlás cementlap burkolatot kapott, az istálló és a szín pedig földes aljzattal készült. A melléképületet a főépülettől 18 méterre húzták fel. A kutat az iskolától és a szomszédtól is 5-5 méter távolságra és az árnyékszéket ugyancsak 5 méter távolságra helyezték el. Az építési vállalkozók Timár István és Tangl János sárvári lakosok voltak.
1913. október 22-én az iskolaszéki jegyző és az iskolaszéki tagok már azzal fordultak a járási főszolgabíróhoz, hogy az épület elkészült, ezért kérelmezték a lakhatási engedély mielőbbi megadását.[2]
Ettől kezdve itt folyt a községben az oktatás, egészen az iskola működésének megszűnéséig. Napjainkban – a Magyar Falu Program keretében megújulva – az épület művelődési házként funkcionál.[3]
[1] HU-MNL-VaML-IV.417.b. 2070/1913.
[2] U. o.
[3] Csekéné Hóbor Kornélia szíves szóbeli közlése alapján (Kemeneskápolna, 2024. március 1.)
Kovács Eszter Katalin
A kemeneskápolnai iskola tervrajza
(HU-MNL-VaML-IV.417.b. 2070/1913.)
Az iskolabelső az 1960-as években
(Jakab Zoltán Lajos tulajdona)
Új hozzászólás