A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete a két világháború között

Vas vármegye alispánja 1939. június 2-án arról intézkedett, hogy Schneider Miklós főlevéltárnok legyen jelen a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete Budapesten rendezendő II. kongresszusán.[1]

Az alispáni irat tartalmazza a döntés előzményét, amely szerint a könyvtárosokat és levéltárosokat tömörítő szakmai egyesület már 1935-ben megtartotta alakuló közgyűlését, de ezen Guary Leó, Vas vármegye akkori levéltárnoka hivatali elfoglaltságaira hivatkozva nem vett részt. Az egyesület tagjainak 1936-ban közzé tett névjegyzéke felsorolja a megválasztott tisztikar és a választmány tagjait, valamint a tiszteletbeli tagok között Gárdonyi Albert fővárosi levéltáros nevét. A nyomtatott jegyzék felsorolja a 269 egyesületi „rendes” tag neveit is, akik között 32 aktív levéltárost találtunk. A megyei levéltárosok közül 11, a Magyar Országos Levéltárból 9, Budapest Főváros és más városok levéltáraiból 5-5 hajdani kolléga nevét olvashatjuk, és rajtuk kívül 2 fő egyházi levéltáros is tagja volt az egyesületnek, Pleidell Ambrus levéltáros neve pedig az elhunyt tagok között található.[2] Vasi illetőségű levéltáros neve az egyesületi tagok között nem lelhető. Horváth Kálmán alispán nyilván ezért is érezhette különösen fontosnak, hogy az egyesület 1939-ben tartandó második kongresszusán Vas vármegye is képviseltetve legyen. Az 1939 szeptemberében közzé tett program szerint az egyesület levéltári szakosztálya az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületében ülésezett. 11 előadás hangzott el, amelyek a levéltárak által őrzött iratok rendezésének és selejtezésének problematikájáról, továbbá az intézményekben őrzött iratok nyilvántartásának módozatairól szóltak, de hogy a szakmát már foglalkoztatta a közelgő háború is, arra jó példa Jánossy Dénesnek a konferencia záró napján „Légvédelem a levéltárban” címmel elhangzott előadása.

Megemlítendő, hogy a Levéltári Közlemények folyóirat 1939-41. évi számaiban Jánossy Dénes[3], Varga Endre[4], Ember Győző,[5] Fára József[6] konferencián elhangzott előadásainak szövege közlésre került.

A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének működése a második világháború idején szünetelt, majd 1945 után meg is szűnt. A könyvtárosok 1962-ben önálló egyesületet hoztak létre. Ennek keretében 1981-ben alakult meg a levéltáros szekció, amely 1986-ban Magyar Levéltárosok Egyesülete néven önálló szervezetté válva napjainkig folytatja munkáját.

Feiszt György

(HU-MNL-VaML)