Jelenlegi hely

Levelek a múltból | 2023. június

2023.06.30.

Országos dalünnepély Szombathelyen 1923-ban

1922-őt írtak. Az újjá ébredt Haladás berkeiben nagy a sürgés-forgás. Egyesek felvetették a dalosnap rendezésének gondolatát és a választmány magáévá tette azt. Elhatározta a szövetség kötelékéhez tartozó összes dalárdák meghívását. Nagy vállalkozás volt ez akkor még. Az országos szövetség még nem mert dalosversenyre gondolni. A háború és kommün utószele még nagyon megfeküdte a társadalmat.”[1] – fogalmazták meg az esemény előzményeiről a MÁV Haladás Dal- és Önképző Egyesület 30 éves jubileumára kiadott ismertetőben. Az ötletet tett követte: a MÁV Haladás 1923. június 29. és július 1. között három napos programot szervezett a városban, amelyen a Szombathelyi Dalos Egyesület 60 éves évfordulójáról is megemlékeztek.[2] Az esemény jelentőségét az adta, hogy Magyarország legjobb dalárdái jelezték a részvételüket a rendezvényen. A sajtóhírekben külön kiemelték a Budai Dalárda jövetelét, akik az érkezésük előtt Amszterdamban léptek fel, és 58 külföldi együttes előtt szerezték meg az első helyet.[3]

   A meghívott dalárdák többsége már pénteken megérkezett. A szombathelyi vasútállomáson Bruckner Emil[4] MÁV felügyelő és Horváth Jenő műhelyfőnök, míg a Szombathelyi Dalos Egyesület nevében dr. Szily Ferenc[5] üdvözölték őket.[6] A csoportok tagjait a helyi iskolákban szállásolták el, étkezésüket az ott felállított lacikonyhákkal biztosították. A Budai Dalárda csak a szombat déli gyorsvonattal érkezett. A vasútállomáson az összes szombathelyi dalárda, a MÁV zenekara, valamint rengeteg érdeklődő várta a társaságot. Kiskos István[7] polgármester üdvözlő szavait követően azonnal a főtérre vonultak.[8] A pénteken érkezett csoportok először megtekintették a várost, majd külön–külön próbákat tartottak, és este a huszárezred lovardájában megtartották az első sikeres hangversenyüket. Különös feltűnést keltett az estélyen a Szombathelyi Cipész Iparos Dalárda bemutatója, amelyről Révfy Géza[9] zeneszerző is elragadtatással nyilatkozott.[10]

   Az országos dalosünnepséget azonban egy váratlan incidens zavarta meg, mikor a második napon a kisantant katonai ellenőrző bizottsága meglepetésszerűen a városba érkezett és egy „vizsgálattal” zaklatta a vendégeket. Az antantmisszió a rendezvényt felkelési mozgalomnak gondolta, ezért a dalárdisták szállítására kirendelt autókat, kocsikat lefoglalták, és a szállodákban is razziát tartottak. Vasárnapra azonban kiderült a bizottság nevetséges baklövése, hogy egy újabb nyugat-magyarországi felkelést gyanítottak a rendezvény mögött.[11]

   E sajnálatos esemény ellenére szombaton délelőtt a dalárdák együttes összpróbát tartottak, amelynek során elhangzott a „Magyar Hiszekegy” és több más magyar dal. Az ebédet követően pedig a dalárdák saját zászlóik alatt gyülekeztek, hogy részt vegyenek a zászlókoszorúzó ünnepségen. Délután négy órakor a Szentháromság-szobor tövében elhelyezett lombsátor körül sorakoztak fel az énekes csoportok tagjai. Itt Bruckner Emil, a MÁV Haladás elnöke üdvözölte a megjelenteket. A dalárdák sorra az emelvény elé vitték a zászlóikat, amelyeket a szombathelyi koszorúslányok babérkoszorúval díszítettek fel, miközben mindegyik társaság a saját jelszavát énekelte. Az ünnepségről a közönség sorfala között, zeneszó mellett, katonás rendben vonultak el az egyletek tagjai a lovardába, amely ekkorra már zsúfolásig megtelt. A hangverseny első számaként az összkar elénekelte a Magyar Hiszekegy-et, majd a Dal ünnepkor című darabot. Ezután egymás után léptek fel a résztvevő énekkarok, amelyek mindegyike nagy sikert aratott.

   Az ezt követő vacsora után a dalárdák szerenádot adtak a szombathelyi koszorúslányoknak, és éjszaka valóságos „velencei hangulatot teremtettek a nagy csendességben szárnyaló dallamok.”[12] A vasárnap délelőtti nagytemplomi szentmisén a budai és szegedi együttesek egyházi énekeket adtak elő, míg az evangélikus istentiszteleten a soproni dalárda szerepelt. A misét követően a Szombathelyi Dalos Egyesület megemlékezést tartott a vármegyeházán, megalakulásuk 60 éves évfordulóját ünnepelve. A rendezvényen Kiskos polgármester Szombathely város, valamint Baranski Gyula[13] az Országos Dalosszövetség nevében üdvözölték a jubiláló egyesületet.[14] A díszközgyűlést követően a nyári színkörbe vonultak a dalosok, ahol az ünnepelt egyesület azokat az énekszámokat adta elő, amelyekkel hatvan évvel korábban először léptek a nyilvánosság elé. Hatalmas ovációval fogadta a közönség a Budai Dalos Egyesület bemutatóját, akik elénekelték a Dal a dalról című szerzeményt, amellyel Amszterdamban első díjat nyertek.[15] Utánuk Szendéné Bárdos Alice[16] következett, akit Kartner Gitta[17] kísért zongorán, és a „mindenfelől összesereglett dalosok szemében meg is növelte ám alaposan Szombathely zenei reputációját.[18]

   Délután 4 órakor a MÁV Haladás pályáján ún. sétahangversenyt tartottak, ahol az egri, kistarcsai, diósgyőri és salgótarjáni dalárdák adták elő énekszámaikat. A MÁV Haladás zenekara pedig gondosan összeválogatott műsorral kedveskedett a résztvevőknek. A sporttelepről a városi sportcsarnokba vonultak az énekes társaságok, ahol kiosztották a dalünnepély emléktárgyait. Bruckner Emil záróbeszédében kiemelte, hogy „a magyar dal a legszebb irredenta eszköz, amelyet nem lehet határok közé szorítani, amely szájról-szájra száll és túl a határokon is belopódzik az elszakított magyar testvérek szívébe.[19] Minden résztvevő csoport megkapta a MÁV Haladás emléktárgyát, amely egy 40 cm-es, négyfelé tört ión oszlopot ábrázolt, tetején egy kiterjesztett szárnyú turulmadárral. A háromnapos program végeztével vasárnap este a pesti személyvonattal utazott el a legtöbb dalárda.[20] Bár az antantmisszió aggodalmai egy szerveződő felkelésről teljesen alaptalanok voltak, azt a „veszélyt” helyesen ismerték fel, hogy a nagy tömegeket megmozgató rendezvény alkalmas volt a nemzeti érzés erősítésére és a revizionista követelések társadalmi támogatottságának növelésére.

   A rendezvény után néhány hónap múlva Révfy Géza levélben kereste meg Jarisch János[21] karnagyot, amelyben a következőket jegyezte meg a nyári rendezvényről: „Sűrűn gondolok a szombathelyi feledhetetlen napokra, a páratlan vendégszeretetre, melynek részese és részesei voltunk. Annyi figyelmességet melyben részesültünk, csak egy igazi úri város s a MÁV tud nyújtani.”[22]



[1] Bruckner Emil: M.Á.V. Haladás Dal- és Önképzőegyesület Szombathely 1896–1926. Szombathely, 1926. 14. p.

[2] A MÁV Haladás országos dalünnepélye. Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1923. jún. 17. 2. p.

[3] Ma kezdődik a Haladás dalünnepélye. Vvm., 1923. jún. 29. 3. p.

[4] Bruckner Emil (1878 – Budapest, 1965): Gépészmérnök, műszaki főtanácsos, aki a két világháború közötti időben Szombathelyen, mint MÁV főtanácsos tevékenykedett, amelynek során „a műhely társadalmi életét, kultúráját, sportját soha eddig el nem ért szintre emelte fel. Valóban teljes fényében tündöklött a munkáskórus, a műhelyi kirándulások elmaradhatatlan kísérője.” Bruckner Éva: Egy polgár család története. Magyar Szemle, 2017. dec. 1.

[5] Dr. Szily Ferenc (1890 – Szombathely, 1940. január 28.): Ügyvéd, városi képviselő, a szombathelyi városi ügyvédi kamara ügyésze, a Vas vármegyei Frontharcos Szövetség elnöke.

[6] A következő 23 dalárda érkezett Szombathelyre: Budai Dalárda, Veszprémi Dalos Egylet, Kőszegi Concordia, Egri Polgári Dalkör, Győri Ének- és Zeneegylet, Győri Iparosdalárda, Soproni Férfidalkör, Székesfehérvári Dv. Dalegylet, Pécsi Polgári Dalkör, Kistarcsai Gépgyár Dal-Egylet, Budapesti Törekvés, Salgótarjáni Acélgyári Dalkör, Körmendi Dalos Egyesület, Diósgyőri Acélgyári Dalkör, Kispesti Dalárda, Budapesti Cipész Iparos Dalkör, Szegedi Hazánk Dalkör, Szombathelyi Dalos Egyesület, Szombathelyi MÁV Haladás Dalkör, Szombathelyi Iparos Dalárda, Szombathelyi Kath. Legényegylet, Szombathelyi Cipész Iparos Dalárda. Lisznyay Géza: Országos dalünnepély Szombathelyen. Vvm., 1923. júl. 1. 1. p.

[7] Kiskos István (Szergény, 1874 – Szombathely, 1945. július 3.): Polgármester, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő.

[8] Lisznyay, 1923. 1. p.

[9] Révfy Géza (Ada, 1868. augusztus 5. – Cinkota, 1941): Tanítóképzői tanár, zeneszerző.

[10] Lisznyay, 1923. 1. p.

[11] Az antantmissziók megzavarták a szombathelyi dalosünnepséget. Új Nemzedék, 1923. júl. 8. 5. p.

[12] Lisznyay,1923. 2. p.

[13] Dr. Baranszki Gyula (Zólyom, 1867. február 5. – Budapest, 1953. május 25.): Jogász, gyorsíró, publicista, a Magyar Gyorsíró Társaság elnöke, a Budai Katolikus Kör alelnöke, a Magyar-Lengyel Egyesület elnöke, az Országos Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke.

[14] A Szombathelyi Dalosegyesület 60 éves jubileuma. Vvm., 1923. júl. 3. 2. p

[15] Uo.

[16] Bárdos Alice (Budapest1896július 19. – Auschwitz1944. július [?]): Hegedűművész és tanár.

[17] Kartner (Margit) Gitta (Nagyszeben, 1891. december 1. – ?): szombathelyi zongoraművész és zenetanár.

[18] A Dalos-Egyesület jubiláris matinéja. Vvm., 1923. júl. 4. 2. p.

[19] A Szombathelyi Dalosegyesület 60 éves jubileuma. Vvm., 1923. júl. 3. 2. p

[20] Uo.

[21] Jarisch (Jurányi) János a MÁV Haladás Dalkör karnagya, énekoktató, okleveles kántor, országos társaskarnagy.

[22] HU MNL VaML X.61. A szombathelyi MÁV Haladás Dalkör iratai. Emlékalbum.

Bajzik Zsolt


A Budai Dalárda fogadtatása a szombathelyi vasútállomás előtt
HU MNL VaML X.61.


A Budai Dalárda csoportképe
HU MNL VaML X.61.


Kiskos István polgármester és Bruckner Emil üdvözlik dr. Baranski Gyulát, a Budai Dalárda alelnökét
HU MNL VaML X.61.


A szombathelyi MÁV Haladás Dalkör csoportképe, középen Jarisch János karnagy, mellette Bruckner Emil alelnök és Révfy Géza zeneszerző
HU MNL VaML X.61.


A szombathelyi országos dalünnepély
HU MNL VaML X.61.



A zászlók koszorúzása a szombathelyi Fő téren
HU MNL VaML X.61.


Jarisch (Jurányi) János karnagy
HU MNL VaML X.61.


Révfy Géza zeneszerző
HU MNL VaML X.61.

Utolsó frissítés:

2023.11.02.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges