60 éve adták át a Szombathelyi Termálfürdőt

Szombathelyen a termálfürdő létesítésének a gondolata már 1932-ben felmerült, amikor Brenner János (1891–1956) építészmérnök az elsők között tette fel a kérdést, hogy nem lehetne-e az új szombathelyi fürdőt hőforrásra telepíteni?[1]     

Ez az elképzelés azonban csak a 20. század második felében vált valósággá, amikor a Nyugat-Dunántúl energiahordozókban szegény területeinek egyik legértékesebb természeti kincsévé a termálvíz lépett elő. A hévízfeltárásokat a Vas megyében elvégzett geológiai és olajkutató fúrások segítették elő és az 1960-as évek végére már több vasi település – Bük, Sárvár, Rábasömjén, Mesteri, Borgáta, Szombathely – rendelkezett hévíz kutakkal.[2]

Szombathely Város Tanácsa 1954-ban határozta el, hogy a város idegenforgalmának fellendítése érdekében melegvizes közfürdőt és úszómedencét létesítenek.[3] Az Országos Földtani Kutatási Tanács és az Országos Földtani Főigazgatóság még az 1950-es évek közepén határozatot hozott arról, hogy Szombathelyen a földtani viszonyok feltárására fúrást mélyítenek. A fúrólyuk helyét a törésrendszerek figyelembevételével Ferencz Károly[4] (1915–2001) geológus tűzte ki, és a fúrást az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat végezte el.[5]

1960-ban a Tanácsköztársaság (majd Népköztársaság) ligetben létesült a mélyfúrású kút, amelynek vízhozamára a városi tanács tisztasági és termálfürdőt kívánt telepíteni. A terület egy részén 1961-ben egy medencét és kabinsort építettek fel, amellyel október közepére készültek el. Ekkor adta át műszakilag az épületeket és a fürdő berendezését a kivitelező Vas Megyei Állami Építőipari Vállalat, de a létesítmény teljesen csak következő évben készült el. Az egyéb kiszolgálóhelyiségeket a meglévő gépkocsiszínek vasbeton vázának felhasználásával alakították ki. A szombathelyi vállalatok különálló öltözőkkel járultak hozzá a fürdő fejlesztéséhez. A városi tanács gondoskodott a parkosításról, az utak elkészítéséről és a kerítésről. Az öltözőkön kívül iroda és orvosi rendelő, büfé, konyha és termálvízzel készített üdítőitalt árusító helyiség állt a fürdőzők rendelkezésére.[6]

A termálfürdő megnyitása előtti napokban Szombathelyre látogatott Kádár János[7] (1912–1989), az állampárt első számú vezetője, aki megtekintette a város nevezetességeit és közben megnézte az újonnan elkészült fürdőt is, amelyről a Vas Népe napilap képes beszámolót adott közre.[8] A fürdőzőket egy 500 négyzetméteres, ülőpadokkal beépített medence, 24 tízszemélyes modern kabin és egy 600 személyes közös öltöző várta. A fürdő vendéglőjében hidegkonyhai készítményekkel, üdítő italokkal és meleg zónaételekkel várták a vendégeket. A Csobogó nevű pavilon egyik vonzó áruféleségének harangozták be az őrségi málnából és a szombathelyi gyógyvízből kevert szörpöt.[9] A létesítmény hivatalos átadására 1962. május 26-án került sor, ahol az ünnepélyes megnyitón megjelent Gonda György[10] (1923–2000) a Vas Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöke, és Várnai László[11] a Szombathely Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága elnöke, valamint a városi üzemek, vállalatok, intézmények vezetői. A tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd beszédében utalt a gyógyfürdő építésének történetére és arra a lelkesedésre, amellyel a város dolgozói részt vállaltak a fürdő létrehozásában.[12]

A termálfürdő csak nyáron üzemelt – reggel 6 órától este 19 óráig –, és az ott tartózkodás maximális idejét négy órában állapították meg. A belépőjegyek ára felnőtteknek 3 Ft, a gyermekeknek 1.50 Ft, míg az öltöző használata 1 Ft-ba került. A létesítmény az első idényben 1962. június 1-től szeptember 8-áig üzemelt. A koraőszi bezárást üzemi probléma okozta, mivel elromlott a termálkutat működtető búvárszivattyú. A forgalom az időjárás függvényében alakult, ezért jó idő esetén a zsúfoltság miatt a fürdőzni vágyók egy részét már nem tudták beengedni. A látogatók többsége a termálfürdőt strandnak tartotta és egész napra, családosan kívánták igénybe venni, mivel a városi strand és a perinti fövenyfürdő a városi lakosság igényeit akkoriban már nem tudta teljes egészében kielégíteni.[13]

Bajzik Zsolt

A termálfürdő helyének kijelölése 1959. október 16-án
(Bajzik Zsolt gyűjteménye)

A termálfürdő alapjainak készítése, 1959
(Bajzik Zsolt gyűjteménye)

A termálfürdő műszaki átadásának jegyzőkönyve, 1961. szeptember 30.
(Bajzik Zsolt gyűjteménye)

A szombathelyi termálvíz kémiai elemzésének eredménye, 1961.
(Bajzik Zsolt gyűjteménye)



Kádár János látogatása a szombathelyi Termálfürdőben, 1962. május 25.
(HU MNL VaML XXXV. 104. Pártachívum fényképgyűjteménye)

Képeslap a Termálfürdőről és környezetéről az 1960-as évekből
(Bajzik Zsolt gyűjteménye)