Vas vármegye pecsétnyomói

Magyarországon a vármegyék címerhasználatát I. Ferdinánd király 1550. évi törvényének 62. cikkelye rendelte el.[1] A középkorban a vármegyék által kiállított okleveleket és a megyebírósági (sedria) határozatokat a hivatalban lévő alispán és a szolgabírák gyűrűs pecsétjeivel hitelesítették. Az országban az 1526-ban történt kettős királyválasztást követő polgárháborús állapotok, majd a török hódoltság idején a vármegyegyűléseken a tisztségviselők nem mindig tudtak kellő számban megjelenni. A döntéshozók távolmaradásának következményeként nem születtek határozatok, esetenként az elkészült dokumentumok hitelesítetlenek maradtak. Az uralkodó az anomáliák megszüntetésére rendelte el, hogy minden vármegyének csak egy közhitelű pecsétnyomója legyen, amelyet a mindenkori alispán őrizzen és az iratokat ezzel hitelesítsék.

A törvény alapján Vas vármegye nemesi közgyűlése elkészíttette és 1561 februárjában hitelesített először címeres pecsétnyomójával, amelynek közép mezejében bástyán álló, csőrében vasdarabot tartó struccmadár látható. Körirata SIGILLUM COMITATUS CASTRIFERREI (Vasvár vármegye pecsétje).[2] Ezt a typariumot az 1786–1790-es évek kivételével, amikor egy császári rendelet értelmében minden vármegyének az ország címerével díszített pecsétnyomót kellett alkalmaznia,[3] a 19. század első harmadáig folyamatosan használták. A nemzetté válás reformkori szellemének megfelelő, a címerképet változatlanul hagyó, VASVÁRMEGYE PECSÉTJE 1837. köriratú pecsétnyomót[4] a császári hadsereg 1848. évi bevonulásáig lehetett használni. A 42 mm átmérőjű reprezentatív vármegyei nagy pecsét az önkényuralom évtizedét követően 1860-ban készült.[5] A vármegyei szimbólumokat a polgári közigazgatás kiegyezést követő bevezetésével a vármegyei hivatalok is pecsétnyomóikra vésették, és ez a gyakorlat a gumibélyegzők alkalmazása után a tanácsrendszer bevezetéséig változatlan maradt.

A Vas vármegyei címer szimbólumainak jelentése:
Az a legendás hiedelem, hogy a strucc megeszi a vasat ókori eredetű. A numidiai háborúk idején Jugurtha király struccra nyergelt könnyű fegyverzetű csapatai nagy győzelmeket arattak az afrikai sivatagi harcmodorhoz nem szokott római lovasságon. A vereségeket relativizáló rómaiak a kudarcaikat a strucc mágikus erejének tulajdonították. Ebből kerekedett ki azután, a „ló és a strucc harcának” legendája, amelyben a strucc lenyeli a lovat, aminek bizonyítéka, hogy csőrében már csak a patkó látszik.  A strucc vasat is megemésztő erejének babonája az idők folyamán a középkor szimbolikájának szerves részévé lett. Ennek bizonyítéka, hogy a patkót – vagy vasdarabot – csőrében tartó strucc, a középkori Európában működő vasműves céhek százainak jelvényein jelent meg. Vas vármegye neve a Vasvár ispánsági központ körzetében már honfoglalás óta folyó vasművességből eredeztethető. A 16. században még jó szimbolikus érzékkel bíró nemesség számára a jelkép megalkotásakor kézenfekvő volt a vármegye nevéből adódó „beszélő címer” megtervezése. A „vas és a vár” szimbólumainak pajzsra helyezésével, a vasat jelképező strucc vártoronyra állításával jött létre a vármegyét közel 4 évszázadon át, majd a rendszerváltozás után ismét megjelenítő címer.[6]

Jegyzetek:

[1] Magyar törvénytár. 1923–1608. évi törvényczikkek. Ford., utalásokkal ell., Kolosvári Sándor, Ovári Kelemen; magy. jegyzetekkel ell. Márkus Dezső. Bp., 1899. 209-291. p.

[2] Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML Levéltári letétek. Régi letétek, 1561.

[3] Borsa Iván: Vas vármegye címere. In: Vas megye múltjából. Levéltári évkönyv. 3. Szerk. Kiss Mária. Szombathely, 1986. 8. p.

[4] Papírfelzetes lenyomata MNL VaML Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyv, 1841. 543. p.

[5] MNL VaML Pecsétnyomók gyűjteménye szám nélkül.

[6] A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 6/1991. (V. 31.) számú rendelete egyes megyei tanácsrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről. = Vas megye önkormányzatának értesítője, 1991. 4. sz. 6. p.; Bertényi Iván – Feiszt György: Vas megye címerei és zászlai. [Kemendollár, 2002.] 34-35. p. (Magyarország önigazgatási jelképeit bemutató kézikönyvek)

Feiszt György

Vas vármegye pecsétnyomójának papírfelzetes lenyomata, 1561

A vármegye latin feliratos díszpecsétnyomója, 16. század.
MNL VaML Pecsétnyomók gyűjteménye 576. sz.

Az 1837. évi pecsétnyomó papírfelzetes lenyomata

Az 1860. évi pecsétnyomó