KIÁLLÍTÁS - Szombathely város legrégebbi privilégiumlevele 1607

Szombathely városa a szombathelyi püspökség megalapítása (1777) előtt a győri püspök birtoka volt, a város lakói – a jobbágyokhoz viszonyítva – bizonyos kiváltságokkal rendelkező mezővárosi polgárok voltak. A legfontosabb kiváltságokat 1407-ben Hédervári János püspök foglalta írásba: ezek az egy összegben való adózás és az egyéb földesúri adóktól való mentesség, az önálló bíráskodás, valamint a szabad bormérés voltak. A városi polgárok viszonylagos szabadságát és a város részleges függetlenségét a földesúri hatalomtól ez a kiváltságlevél garantálta, így érthető, hogy az okmány a város egyik legféltettebb kincse volt. A kiváltságlevelet a középkor folyamán két győri püspök is (Gosztonyi János 1525-ben, Paksi Balázs 1526-ban) újra írásba foglalta, majd a mohácsi vész után a Habsburg uralkodók is (I. Ferdinánd 1534-ben, I. Miksa 1567-ben, I. Rudolf 1578-ban) sorra megerősítették. A Bocskai-szabadságharc idején, 1605-ben a város a portyázó hajdúktól és törököktől félve az értékes dokumentumokat a biztonságosnak vélt németújvári várba menekítette, ahol azonban egy véletlen tűzeset következtében a városi levéltár a tűz martalékává vált. A polgárok igyekeztek pótolni a súlyos veszteséget, és 1607-ben Náprágyi Demeter győri püspökkel – bizonyára egy fennmaradt másolat alapján – ismét írásba foglalták a kiváltságlevelet és átírásait, amelyet aztán 1610-ben II. Mátyás királlyal is megerősíttettek. A két dokumentumot elhelyezték a város új levéltárában, ahol a legfontosabb okleveleket tartalmazó sorozatban az 1. és a 2. számot kapták. Az első oklevél helye azonban már jó ideje – legalább két évszázada – üresen állt, most azonban váratlan módon a Szombathelyi Püspöki Levéltárban előkerült Náprágyi Demeter 1607. évi privilégiumlevelének eredeti példánya. A frissen előkerült és a kiállításon bemutatott levéltári forrás nem csak azért bír rendkívüli értékkel, mert ez a legkorábbi hiteles másolat a középkori városi kiváltságlevélről és későbbi átiratairól, hanem azért is mivel a kortárs szemtanú bizonyságával számol be az egykori városi levéltár és benne az eredeti privilégiumlevelek 1605. évi pusztulásáról.