Alsólendvát, a Bánffy-család névadó régi birtokát a család kihalta után 1647-ben Nádasdy Ferenc országbíró szerezte meg elég viszontagságos úton. Ahogy végrendeletében írja: "az lendvai portióért is, melyet successio szerént apprehendálnom (átvennem) köllött volna, az minthogy Beczkóért is - pörös lévén a fiscussal (kincstárral) - ő fölséginek pénzt köllött adnom." Nem sokáig bírta Alsólendvát, a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt 1671-ben fő- és jószágvesztéssel sújtották. Hagyatékának legnagyobb részét az Esterházyak kapták, s a még hatalmasabb dinasztia jó gazdája lett az uradalomnak.
1766-ban az alsólendvai Esterházy-vár teljes átépítését tervezték. A régi épület alapjait felhasználva, nagyméretű kastély vázlatát vetették papírra a mérnökök Hoffmann János radkersburgi építőmester vezetésével. Két változatban is elkészítették az újjáépítési tervet, de sajnos egyik sem valósult meg. Hogy miért, azt további kutatások tisztázhatják. Az Esterházy család hercegi ágának levéltárát a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi. Ebből emelték ki a tervrajzokat az MNL Tervtár különgyűjteményébe (T 2 1416. és 1417. sorszámmal). Eredeti helyükön, az alsólendvai uradalmi mérnöki levéltárban további iratok: költségvetés, térképek, birtokkönyvek és mérnöki műszerek találhatók (ezek leltárát lásd a XVIII. századi központi igazgatás iratai közt, QQQ 72. és 73. számok alatt).

HU_MNL_OL_T_0002_1416

HU_MNL_OL_T_0002_1417