Andrássy Antal (1934–1990)

Életével, munkájával szorosan Somogy megyéhez kötődő munkatárs, kolléga távozott közülünk. 1934. április 12-én született a Fejér megyei Cecén, 1937 óta élt Kaposváron, ahol 1957-től az akkori Cukoripari Technikumban tanított, 1962–1977 között az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának archívum vezetője volt, 1977. október 1-jétől a Somogy Megyei Levéltárban főlevéltárosként, igazgatóhelyettesként dolgozott. 1988. január elsején a nyugállományba vonult Kanyar József helyére kinevezték az intézmény igazgatójává. Levéltárosként a megye helytörténetének kutatásában, annak feldolgozásában és népszerűsítésében aktív szerepet vállalt. 1962-től különböző kiadványokban mintegy háromszáz ismeretterjesztő írása jelent meg Somogy megye múltjáról. Publikált tudományos cikkeinek, tanulmányainak száma ötven körül van. Szakmai-tudományos érdeklődése már egyetemi évei alatt az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc felé irányult. Ennek Somogy megyei története volt az a problémakör, amely figyelmének mindvégig homlokterében állt, és amelynek katonapolitikai vetülete egyre intenzívebben foglalkoztatta. Munkássága eredményeként született meg a Noszlopy Gáspár életét feldolgozó, doktori disszertációját jelentő monográfia, melynek ismerete nélkülözhetetlen az e korszakkal foglalkozó szakemberek számára. Fájdalmasan rövid idő maradt tervei, elképzelései megvalósítására, örökre torzó marad immár a századelő somogyi szellemi mozgalmának, a kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholy történetének forrásokon alapuló feldolgozása, melyen haláláig dolgozott és melynek első része már csak halála után láthat napvilágot.

Aktív, személyes hitét mindig vállaló, közéleti embernek, hivatásának és családjának élő levéltárosnak-vezetőnek ismerték meg a vele baráti, munkatársi kapcsolatba kerülők.

Dobai András

Lsz, 1990. 2. sz. 110. p.