Magyarországi UNICEF program a 2. világháború után

A két világháború között az agrárágazat a gazdaság vezető ága volt, bár szerepe az ország termelésében és a lakosság foglalkoztatásában csökkent a korábbiakhoz képest.

A mezőgazdasági nemzeti vagyon az ország összes vagyonából 41%-os súlyt képviselt. A mezőgazdaság több mint 15 milliárd pengős vagyonának háromnegyed részét a termőföld értéke, további 10-10%-át az állatállomány, illetve a gazdasági épületek értéke adta.

Magyarország hadszíntérré válása a II. világháborúban súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt. A háborús cselekmények következtében keletkezett anyagi veszteség értéke elérte az 1938-as árakon számított nemzeti jövedelem 40 százalékát. A háborús károk kisebb része a visszavonuló németek és a nyilasok által elrendelt kiürítési parancs teljesítéséből, másik része a harci események során, harmadik része pedig a bevonuló szovjet hadsereg szükségleteinek kielégítése, és az általuk végrehajtott „spontán jóvátétel” során keletkezett. A legnagyobb veszteségeket a mezőgazdaság, a közlekedés és a gyáripar szenvedte el.

A második világháború befejeződését követően a magyar mezőgazdaság igen súlyos helyzetben volt: a termelés szervezete széthullott, az igásállatok többsége elveszett a háborúban (1945-ben az 1942. évi lóállománynak mindössze 41 százaléka volt meg), komoly veszteség érte a gazdák eszközállományát (a gazdaságok felének nem volt ekéje, boronája, hengere) s a háborús igénybevétel tovább csökkentette a magyar mezőgazdaság amúgy sem túlságosan magas gépesítettségének színvonalát. A háborús károk és veszteségek értéke 1938-as árakon és értéken számítva 3,8 milliárd pengőre rúgott.

A hadiesemények a legnagyobb pusztítást az állatállományban okozták. A szarvasmarha-állomány 44%-a (az 1938. évi szint felére csökkent), a lóállomány 56%-a, míg a sertés -és juhállomány 80%-a pusztult el. Évekig tartott, míg az állatállomány kiheverte a háború okozta károkat. A sertésállomány 1949-re, a szarvasmarha-állomány 1950-re, a juhállomány 1953-ra érte el az 1942. évi nagyságát. A lóállomány a háború előtti szintet már soha többé nem közelítette meg.

A szarvasmarha-állomány drasztikus csökkenése miatt az alapvető élelmiszernek számító tej mennyisége is lecsökkent, elsősorban a nagyobb városok lakosságát volt szinte lehetetlen ellátni a szükséges tejjel, de természetesen az ország többi településén élők is nehezen jutottak hozzá ehhez az alapvető élelmiszerhez. Ennek a problémának az enyhítéséhez járult hozzá többek között a UNICEF, az Egyesült Nemzetek Gyermeksegély Alapja.

A UNICEF az Egyesült Nemzetek közvetlen szerve, amely a gyermekekkel kapcsolatos szociális problémák leküzdésére jött létre, 1946. december 16-án egyhangú szavazással hozták létre.

Az Alap felhasználásának célja megalakulásakor elsősorban azon országok gyermekei és serdülőkorú ifjúsága helyzetének javítása volt, amely országok háborús támadás áldozatai voltak. Igénybe vehető volt az Alap általános gyermek egészségvédelmi célokra is. Az Alapot az egyes országok kormányainak hozzájárulásaiból és egyéni önkéntes adományokból tartották fenn. A különböző juttatásokat a ráutaltság szerint irányították, faji vallási, nemzetiségi és politikai megkülönböztetés nélkül. Az eljárási irányelvek között elsődleges szerepet kapott az adakozóval és a juttatásban részesülővel szembeni kötelező legnagyobb fokú felelősségérzet, egészen addig, míg a gyermek a segélyt megkapta. A UNICEF fenntartotta a készletek feletti rendelkezési jogát mindaddig, míg azokat a segélyben részesülő el nem fogyasztotta. A szervezet a szállítás és szétosztás feladatait átruházhatta egy, az illetékes kormány, és a UNICEF által közösen elfogadott kormányszervre vagy segélyszervezetre. A végrehajtó testület vizsgálta felül és hagyta jóvá a Programbizottság jelentéseit és javaslatait. A Programbizottság az egyes országok által beterjesztett igénybejelentéseket bírálta felül, megvitatta az országonkénti segélylebonyolítási tervezeteket és végső döntésre a végrehajtó testület elé terjesztette a kiutalásokra és a lebonyolítás módjára vonatkozó javaslatait. A tárgyalt időszakban a Programbizottságnak a Végrehajtó Testülethez felterjesztett eredeti javaslata szerint első lépésként a gyermekek kielégítő táplálkozását kellett lehetővé tenni. 264.000 métermázsa (sic!) élelmiszert használtak fel napi 240 kalóriát kitevő kiegészítő fejadagok formájában körülbelül három és félmillió gyermek részére hat hónapon keresztül. A magyarországi programot a Népjóléti Minisztérium készítette el szakértőinek közreműködésével. Ennek keretében összesen 119.000 kilenc éven aluli gyermek és anya hat hónapon át napi kiegészítő táplálékban részesült. E célra az UNICEF 1027 tonna tejport, illetve cukrot, csukamájolajat és 15 tonna szappant ajánlott fel.

A hathónapos magyarországi UNICEF program tételei a következők voltak:

(Forrás: Szociális Szakszolgálat, 1-3. szám 1948. jan—márc. hó)

„A „Zöld Kereszt"-en, illetve annak 130 működő egészségügyi védőintézetén, valamint egyéb helyi egészségügyi bizottságokon keresztül az OKI irányítása mellett 61 tonna teljes tejből készült tejpor kerül kiosztásra egy éven aluli csecsemők és szoptatós anyák részére 10.000 esetben, továbbá 268 tonna fölözött tejből készült tejpor 30.000, egy és három év közötti gyermek, illetőleg anya részére. A Zöld Kereszt a készleteket a legínségesebb és az aszály által leginkább sújtott vidékeken működő egészségügyi védőintézeteken keresztül osztotta ki. Ezek közé tartozott többek között: Győr—Moson, Komárom—Esztergom, Hajdú, Nógrád vármegyék. Az MNDSz, az Actio Catholica, a Nemzeti Segély és a Református Egyházközösség 1400 egy éven aluli csecsemő táplálására 8,5 tonna teljes tejből készült tejport osztott szét a rászorulók között. Ezen kiosztások keretében a védőintézetekhez tartozó valamennyi gyermek részére teljes tejet, valamint a kormány által rendelkezésre bocsátott cukrot és csukamájolajat osztottak szét. A vármegyei tiszti főorvosok és a szociális felügyelők voltak az összekötők az elosztásnál és az egyes központok felügyeleténél. (Szociális Szakszolgálat, 1-3. sz. körlevél, 1948. jan—márc. 19. p.)

A UNICEF lefölözött tejporhoz mellékelt használati utasítást olvashatjuk az alábbi 1948. évi érdekes iratban, amelyre a Központi (Szekszárdi) járás szociális titkárának iratai (HU-MNL-TML-IV.431.) között kutatva bukkantunk rá:

Forrás:

HU-MNL-TML-IV.431. Központi (Szekszárdi) járás szociális titkárának iratai

Varga Szabolcs: A gyermekvédelem Magyarországon, különös tekintettel Sopron vármegyére (1945-1950). In: Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum, (6) 1-8. pp. 199-246. (2006)

Szociális Szakszolgálat, 1-3. szám 1948. jan—márc. hó

Szociális Szakszolgálat, 1-3. sz. körlevél, 1948. jan—márc. 19. p.

A mezőgazdaság helyzete és arányai a nemzetgazdaságban - https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/322.html

Történelem 11. - VI. A második világháború - 52. Harcok Magyarországon és a világháború befejeződése

https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_06_052

Összeállította:

Marsai József

segédlevéltáros