Hol volt Szekszárdon a Március 25-e tér?
Köztereink nevei a névadó korszak értékrendjét tükrözve időről időre változnak. Így történt ez Szekszárd egyik híres terével is, amelyet a Vármegyeháza, a Városháza, az Ügyészség, a Törvényszék és a börtön épületei szegélyeznek, és melynek közepén az Urunk Mennybemenetele, ismertebb nevén a Belvárosi Plébániatemplom áll. A templom előtti tágas téren hajdanán, a piacnapokon a megye apraja-nagyja megfordult, ki portékáját árulva, ki a számára megfelelő árut keresve, estleg csak bámészkodva.
A tér ma I. Béla király nevét viseli, akinek a városhoz fűződő szoros kapcsolatát nemcsak a Szekszárd elnevezés legandája, de a Vármegyeháza udvarán feltárt, I. Béla által alapított bencés apátság maradványai is hirdetik.
1848. március elején azonban a tér neve még sem történelmi személynek, sem eseménynek nem állított emléket, a köznyelvben csak piactérként emlegették.
Az 1848 tavaszi – különösen a párizsi és pesti - események azonban még itt, Szekszárdon is éreztették hatásukat. A március 21-ére összehívott megyegyűlés résztvevői a Közgyűlési jegyzőkönyv szerint napirendi pontként tárgyalták gróf Batthyány Lajos független magyar miniszterelnöknek való kinevezését, a közteherviselés kimondását és az úrbéri terhek eltörlését. Határozat született továbbá arról is, hogy ezen országos jelentőségű eseményekről a fő- és alszolgabírók a községi elöljárók és lelkészek útján kötelesek tájékoztatni a kisebb települések lakosait is.
Az események hatására az 1848. március 25-ére, szombatra összehívott tanácskozás érthető módon sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki, mint az ilyen megyegyűlések rendszerint kiváltani szoktak. Hegyessy János főjegyző, az események tanúja és egyben hivatalos krónikása is részletesen lejegyezte az aznap történteket. Tőle tudjuk, hogy a felbuzdult gyűlésezők Bezerédj István táblabírót kérték fel az elnöki tisztségre, aki azonban egy hosszabb beszédet követően figyelmeztette az egybegyűlteket a szabályosan levezetett közgyűlés formai követelményeire, és felkérte Augusz Antalt, hogy az őt megillető törvényhatósági elnöki széket elfoglalva nyissa meg a tanácskozást immár törvényesen is. A két hazafi, a haladó Bezerédj István és a konzervatív Augusz Antal kézfogása ekkor nemcsak a másik politikai nagyságának elismerése volt, de jelképezte azt az összefogást is, melynek célja a megye zavartalan életének, az átmenet zökkenőmentes lebonyolításának biztosítása volt.
Erről a napról azonban nemcsak a főjegyző, de hivatala okán Augusz Antal alispán is jelentést tett Batthyány Lajosnak. E jelentésben a következő sorok olvashatók:
„A délutáni órákban közel tízezer számmal összvegyült honpolgárok jelenlétében a helybeli nagypiacon, mely ezen gyűlés emlékéül Március 25-i térnek azonnal elneveztetett, több hazafi szónoklatok kíséretében méltóságod hozzá intézett 2. körlevele mellett érkezett törvénycikkek felolvastattak — melyek közmegelégültség és örömrivalgások közt fogadtattak.
Az egység, testvériség és volt osztályok egybeolvadásának érzete minden arcon olvasható volt — s az örömkitörések a hatósági épületek kivilágítása mellett késő éjjel is tartottak.
Tolna megyében a béke és rend általános. A körülmények szükségelte intézkedések megtételére egy középponti választmány közgyűlési hatalommal és több alválasztmányok neveztettek a népgyűlés által, ezek köréhez tartozván a nemzeti őrsereg azon helyeken alakítása, hol választmányok léteznek, ezek folytonos üléseket tartandni fogván.”
Az euforikus hangulatban levő helyiek minden bizonnyal kicsit úgy érezhették magukat, mint a pesti nép március 15-én. Hogy milyen ihlető erőt jelentettek a kortársaknak a pest-budai események, azt jól jelzi a szekszárdi másodjegyző, Mehrverth Ignác Örömdal című verse is, mellyel egyszerre állít emléket a két márciusi napnak.
Tolna megye történetének számos dokumentuma olvasható az Évszázadokon át című három kötetes olvasókönyvben, amely ingyenesen elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portál felületén is. Az MNL Tolna Megyei Levéltára elkötelezett az iránt, hogy a közoktatás résztvevői megismerjék és aktívan használják ezt a folyamatosan bővülő, sokoldalú adattárat. Hegyessy János főjegyző leírása és Augusz Antal alispán gróf Batthyány Lajos miniszterelnökhöz írt jelentése teljes terjedelmében megtalálható a felületen a linkekre kattintva.
Hegyessy János főjegyző leírása
Hecker Henrietta segédlevéltáros
Új hozzászólás