Jelenlegi hely

Hivatalosan is megnyitotta kapuit a Szekszárdi Tudásközpont

2025.01.22.

2025. január 20-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Magyar Nemzeti Levéltár vagyonkezelésébe tartozó, levéltárunknak is otthont adó Szekszárdi Tudásközpont!

A nyitóünnep kezdetén rövidfilm idézte fel a ház építésének történetét. Hogy a kormány döntése szerint a Modern Városok programban 33 milliárd forintnyi beruházással fejlesztik Szekszárdot, s hogy a szerződés ötödik pontja rendelkezett a Tudásközpont építéséről.

Hodossy László, az Építész Alkotóműhely Kft. vezető építésze irányításával 2018. decemberére elkészült a kiviteli terv, amelyért a készítők 2024. végén Forbát Alfréd Építészeti Díjat kaptak. A ZÁÉV Zrt. 2021. szeptemberében megkezdte az építést. A 7,3 milliárd forintért elkészült 5933 négyzetméter alapterületű épület műszaki átadása 2023. júliusában volt. Ezt követte a Tudásközpont bútorozása, majd a több helyen működő könyvtárból 300 ezer könyv, rengeteg folyóirat, s a levéltár raktáraiból és a vármegyeházáról a 10 ezer méternyi dokumentum költöztetése.

Az impozáns új épületben tartott hivatalos nyitóünnepen Berlinger Attila, Szekszárd város polgármestere köszöntötte a megjelent több mint kétszáz résztvevőt, köztük a könyvtári és levéltári szakma más városokból érkezett képviselőit. Elmondta, Szekszárdon már a kornak megfelelő, méltó és modern körülmények között működhet a két intézmény, a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltára, illetve az Illyés Gyula Könyvtár. Egy olyan otthont sikerült létrehozni a közgyűjteményeknek, amely küllemében is szemet gyönyörködtető, belépve pedig lenyűgöző. Emellett korszerű, hiszen a levéltárban elektronikusan mozgatható állványrendszeren tárolható az ide költöztetett, több, mint tízezer iratfolyóméternyi levéltári iratanyag, és még szintén jelentős raktárkapacitás áll rendelkezésre a további iratgyarapodás számára.

Részt vett a nyitóünnepen Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, aki Mészöly Miklóst idézte, aki úgy fogalmazott, hogy a jó emlékezetből telik ki az örökkévalóság. S ha a jó emlékezetről beszélünk, akkor beszélünk a kultúra és a történelem alapforrásáról alapból is, ami a levéltár. A levéltár őrzi azokat a dokumentumokat, iratokat, amelyekből személyes történetük és a közösségünk története újra és újra összeállhat. Magyarországon a XX. században, a történelem viszontagságai során bizony elég sokszor alakult ki különféle alternatív történelemszemléletet, ezért különösen fontos, hogy az ősforrás méltó körülmények között jól kutatható legyen. Beszélt az olvasás fontosságáról is, mert bizonyított, hogy aki olvas, az maga is kreatívabb, boldogabb ember lesz. Az új épület pedig, tette hozzá, mindegyiknek lehetőséget ad.

Értékmentés és értékteremtés egyidejű megjelenése a jellemzője ennek az új épületnek, mondta Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkára. Mert ezeknek a levéltári és könyvtári örökségek megóvása a következő generáció számára társadalmi felelősség és hogy emellett ehhez megfelelő körülményeket megteremtjük, a közösségi élet színtereit tudjuk vele biztosítani. Ez az épület a sok kialakított közösség funkciójával, terével, hozzáférési lehetőségeivel, szolgáltatásaival egyszerre tudja szolgálni a közösséget, és egyszerre a tudást, az oktatást, a múltunk teljes körű megismerése szempontjából egy soha véget nem érő folyamatot.

Részt vett az ünnepen Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgatóhelyettese. Ő, ismertetve a levéltárak történetét, kezdve, hogy 1723-ban törvény írta elő minden vármegyének olyan ház építését, ahol okmányait is tarthatja. Vázolta az utat, amely a simontornyai megyeházától, a Pollack Mihály tervei alapján épült szekszárdi vármegyeházán át a Tudásközpontig vezetett. Hogy a második világháborúban az iratokat védendő a főlevéltárnok befalaztatta a levéltárat, de mert ott sokan kincseket sejtettek, azt kibontották, s óriási veszteségeket okoztak az akkor 12 vagonnyira becsült iratanyagban.

Ma a Magyar Nemzeti Levéltár tulajdonában lévő Tudásközpont biztonságos helye a múlt emlékeit őrző dokumentumoknak, s a kiállításokon, előadásokon az érdeklődők új ismeretekkel gyarapodhatnak. A nyitott és szolgáltató levéltár koncepciójához hozzátartozik, mondta a levéltárpedagógiai célkitűzések megvalósítása is. Kiemelt feladatuk, hogy minél több alap, közép és felsőfokú oktatási intézménybe járó diák látogasson el az intézménybe, ismerje meg a levéltárat, az ott őrzött kultúrkincseket.