Egy vidéki kántortanító anyagi helyzete a vármegyei tanfelügyelőség javadalmi jegyzőkönyveinek tükrében

Kircz István pályaképe

Kircz István igazgató-tanító Tevel község emblematikus személyisége volt a 20. század első harmadában. Kuhl József[1] teveli plébános szerint „a népnek valóságos atyja, tanácsadója, ritka buzgó tanító, mélyen vallásos kántor és kifogástalan jellemű úriember volt, ki nemcsak szóval, hanem példás családi életével, józan, komoly viselkedésével a népét nemcsak ösztönözte, hanem valósággal vonzott a jóra".[2]  1861. szeptember elsején született Tevelen[3] Kircz Medárd[4] szabómester és Egle Lúcia[5] hetedik gyermekeként.[6] Tevelen, majd Aradon végzett tanulmányok után tanítói oklevelét Pécsett szerezte 1879-ben. Pályafutását még az évben Kisdorogon kezdte, majd a szükséges képesítő vizsga letétele után 1881. március 20-án került Závodra kántortanítónak, ahol 1896-ig szolgált.[7] A millenium évében tért haza szülőfalujába és foglalta a nyugdíjba vonuló Janosits Antal[8] – aki egyben apósa is volt – katedráját.[9] Pezsgő közéleti ember és megbecsült tanító, a falu életének egyik legfontosabb személyisége volt. A falusi értelmiség képviselőjeként a lakosság által is elismert ember, ki hivatását a lehető legkomolyabban vette. Tankönyvszerzőként, a felnőttképzés szervezőjeként tevékenykedett. Óriási érdemeket szerzett az ország több pontján megalakuló tejszövetkezetek szervezésében, még észak-európai tanulmányúton is részt vett a témában, szülőfalujában pedig hosszú éveken át igazgatta az általa életre hívott tejszövetkezetet.[10] 1910-ben Tolna Vármegye Törvényhatósági Bizottságába választották, 16 esztendeig volt tagja a „közgyűlésnek”.[11] Ugyanezen évtől Tevelen iskolaigazgató. 1913-ban megírta Tevel község történetét,[12] 1914­­-1917 között iskolafelügyelőként tevékenykedett.[13] Munkásságát számos elismerés kísérte, többek között a Magyar Tudományos Akadémia „Wodianer-díját” is elnyerte[14]. 1923-ban Kircz István „Pro Ecclesia et Pontifice” pápai arany érdemkereszt kitüntetésben részesült[15]. 1931. január 20-án hunyt el Tevelen[16], igazán figyelemreméltó életművet hagyva a hálás utókorra.

A közölt forrásszövegek anatómiája

Jelen forrásközlés célja annak bemutatása, hogy milyen anyagi és természetbeni juttatásokban részesült egy vidéki kántortanító a XX. század elején. A közölt források a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltára VI.501.b. Tolna Vármegyei Tanfelügyelőség iratai, Javadalmazási jegyzőkönyvek, Teveli Római Katolikus Elemi Népiskola javadalmi jegyzőkönyvei 1908-1911, Kircz István I. sorszámú kántortanító javadalmi jegyzőkönyvei nevű állag alatt találhatóak. A bemutatott források két község hozzájárulását ismertetik, a Tolna vármegyei Tevel, és vele gyakorlatilag szimbiózisban működő, közös jegyzőt alkalmazó, 1928-től hivatalosan is hozzá tartozó Kovácsi települések vállalásaiba engednek betekintést. Az iratok időköre 1903-1908 közötti. Egy irat esetében került feltűntetésre egy 1921-es dátum, ekkor az 1908-ban keletkezett irat hitelesítésére került sor. Szembetűnő lehet, hogy a forrásanyagot „őrző” állag időköre 1908-1911, mégis találhatunk benne 1903. évi iktatószámú iratokat. Ennek oka az iratok másolat jellegében rejlik.

A közlésre kerülő hat darab irat ugyanis egy kivételével az eredetiről készült másolat, ennek feltüntetése az iratokon meg is történt. Valamennyi irat tisztázat, feltehetően az eredetivel mindenben megegyező másolat. A másolatok folyóírással készültek, tördelés nélkül. A források közlése során a jobb érthetőség és áttekinthetőség érdekében az iratok tördelésére, iratforma kialakítására törekedtünk.

A forrásszövegek jelentős mennyiségű rövidítést tartalmaztak, azok alkalmazása az iratokban nem volt következetes. Ezért az alkalmazott rövidítéseket feloldottuk, az egyes iratokban szereplő feloldott rövidítések, és a forrásszövegekben található megfelelőik összevetései a közölt források után, a forrásközlés mellékletei között találhatóak. Bizonyos, következetesen alkalmazott rövidítések (p.h., s.k.) esetében a rövidítés feloldására a szövegben való megjelenés helyén került sor. Az iratok a forrásszöveggel megegyező tartalommal kerültek közlésre, azokban csonkolás, kihagyás nem történt. A nyilvánvaló helyesírási hibák javításra kerültek.

A forrásközlés tudományos-ismeretterjesztő célzattal készült. A teljes tudományos cél jelen forrásközlés keretei között nem valósulhat meg, hiszen a korszak kántortanítói díjazásának csupán egyetlen egy tanítóra vonatkozó információit tartalmazza, ebből ilyenformán tudományos következtetések levonása nem lehetséges. A forrásközlés további bővítésével, más települések I. sorszámú tanítói[17] állását betöltő tanítók jövedelmi viszonyainak párhuzamos bemutatásával már árnyaltabb képet kaphatnánk a XX. század elejének „tanítói fizetéséről”.

A közlésre kerülő forrás azonban ennek ellenére igen érdekes képet fest a nagyjából összesen 2600 lakost számláló két településen működő tanító jövedelmi viszonyairól, mind anyagi, mind természetbeni juttatásainak számba vételével. Bízunk benne, hogy jelen forrásanyag áttekintése továbbgondolásra, további kutatások folytatására sarkallja az olvasót!

Források

1. Kántortanítói[18] díjlevél

Másolat az eredetiről.

223/1903.

Kántortanítói díjlevél.

A vegyes bizottságok által a tanítói jövedelmekről 1894. évi február 13-án felvett jegyzőkönyv szerint a teveli római katolikus kántortanítói állomással egybekötött évi jövedelme:

1. 3 szobából (jelenleg 5) álló lakás, két konyha, kamra, egyenértéke: 100 korona.

2. 530 négyszögöl házikert, istálló s egyéb melléképületek, egyenértéke: 50 korona.

3. Hat kataszteri hold és 1438 négyszögöl szántóföld, tényleges jövedelme: 368 korona.

4. Munkaváltság fejében a község pénztárából 50 korona.

5. Minden egyes úrbéri telek (van 146) és malom (van hat) után hat pint[19] (maszt) rozs, négy pint tiszta búza tetézve, minden egyes kisház (190) öt pint, minden egyes zsellér után (van 42) négy pint rozs tetézve, (8 maszt = egy nyolcadossal). Kovácsi községtől nyolc mérő[20] rozs, összesen 72 ½ tetézett mérő[21] rozs, 19 tetézett mérő tiszta búza, átlagos egyenértéke: 622 korona 48 fillér, ha a telek feldarabolt minden egyezer négyszögöl után 16 fillér.

6. Minden szőlőbirtokostól, ha telkes öt, ha kisházas vagy zsellér négy itce[22] bor, összesen 8 hectoliter, egyenértéke: 208 korona, mely járandóság a segédkántortanító, illetőleg III. sorszámú tanító élelmezési kötelezettsége alól való felmentés fejében a kántortanító által felajánltatván, a római katolikus iskolaszék és Tevel község képviselőtestületének 1899. október 15-én tartott vegyes ülésén hozott határozata folytán Tolna Vármegye Törvényhatósági Bizottságának 1900. április 7-i rendes közgyűlésén 158. szám alatt kelt jóváhagyásával Tevel községe által évi 208 korona készpénzben megváltatott, s a III. sorszámú állomás tanítói fizetéséhez csatoltatott.

7. Tevel községtől hat öl[23] kemény tüzelőfa, egyenértéke. 192 korona.

8. Két szekér széna, egyenértéke: 48 korona.

9. 243 korona 60 fillér készpénz.

10. Kovácsitól 7 korona.

11. Ostya sütésért 12 korona.

12. Alapítványi misék[24] után 37 korona 80 fillér (jelenleg 42 korona 80 fillér).

13. Stólából[25] körülbelül 140 korona.

Az összes kántortanítói jövedelem 2078 korona 88 fillér, ebből levonva a lakás egyenértékét 100 koronát és a 6. pont alatt jelzett 208 koronát, marad 1770 k. és 88 fillér, mely összegből a felvett jegyzőkönyv szerint a kántortanítónak nyugdíjba számítható javadalma összesen 1197 korona és 48 fillér lenne, azonban a Vallás és Közoktatásügyi Magyar Királyi miniszternek 1896. évi július 29. 27926 szám alatt kelt rendeletének a nyugdíj 781 korona 22 fillér összegben állapíttatik meg.

Az állomással egybekötött kötelezettség egy tantermet és az ismétlőiskolát vezetni, az összes kántori teendőket végezni.

Tevel, 1903. november 14-én.

Prikler Károly[26] plébános és iskolaszéki[27] elnök      Kircz István iskolaszéki jegyző /:P:H:/[28]

2285/1903 számon

Jóváhagyatik Pécsett 1903. november 15-én.

Döbrössy Alajos[29] iskolai egyházmegyei tanfelügyelő[30] /:P:H:/

Walter Antal[31] káptalani helynök[32] /:P:H:/

Kircz István rendes tanító, az előírt tanítói esküt a mai napon előttem letette.

Bonyhád 1907. június 24.

Szentiványi[33] főszolgabíró[34]

Bayer József[35] iskolaszéki tag.

Jelen másolat hiteléül

Tevel, 1908. márczius 5-én

Prikler Károly

plébános és iskolaszéki elnök

Láttam

Szechanthy[36]

főszolgabíró[37]

{MNL TVL VI.501.b. Tolna Vármegyei Tanfelügyelőség iratai, Javadalmazási jegyzőkönyvek, Teveli Római Katolikus Elemi Népiskola javadalmi jegyzőkönyvei 1908-1911, Kircz István I. sorszámú kántortanító javadalmi jegyzőkönyvei. Kézzel írt másolat. Folyóírással készült, tördelés nélkül. Terjedelme kettő A/4 méretű oldal. Prikler Károly plébános neve előtt a Teveli Római Katolikus Elemi Népiskola pecsétje. Szechanthy neve alatt főszolgabíró bejegyzés, melyben a „fő” áthúzva, neve előtt Tolna Vármegyei Völgységi Járás Főszolgabírája pecsétje. „Láttam” és „főszolgabíró” szavak géppel írva. Az iraton Szechanthy szolgabíró, illetve Prikler Károly plébános eredeti aláírása található. Prikler Károly aláírása, és a kézírás mellyel az irat készült autentikus, feltehetően ő készítette a másolatot.}

2. Kántortanítói javadalmazás – Tevel nagyközség[38

Másolat hivatalos eredetiről.

295/908 számon

A szolgáltatók számát igazoló kimutatás. Mely szerint Tevel község alulírott elöljárósága ezennel hitelesen igazolja, hogy a teveli I. sorszámú kántortanítói állás javadalmazását képező 19 mérő búzát 146 telek és 6 malom –, a 71 ½ mérő rozsot pedig 146 telek és 6 malom –, úgy 190 kisház és 42 zsellér szolgáltatja ki.

Tevelen 1908. évi márczius hó 5-én.

Diczendy[39] s.k. jegyző. /:PH:/

Mayer János[40] s.k. bíró.

Jelen másolat hiteléül:

Diczendy Pál                                      Mayer János

jegyző                                                bíró

Láttam:

Szechanthy

szolgabíró

{MNL TVL VI.501.b. Tolna Vármegyei Tanfelügyelőség iratai, Javadalmazási jegyzőkönyvek, Teveli Római Katolikus Elemi Népiskola javadalmi jegyzőkönyvei 1908-1911, Kircz István I. sorszámú kántortanító javadalmi jegyzőkönyvei. Kézzel írt másolat. Folyóírással készült, tördelés nélkül. Terjedelme egy A/4 méretű oldal. Az iraton Diczendy Pál, Mayer János és Szechanthy szolgabíró sajátkezű aláírása. Diczendy Pál és Mayer János neve között, a „Láttam” bejegyzés felett Tolna Vármegye Tevel Község 1903. feliratú pecsétje. Szechanthy szolgabíró neve előtt olvashatatlan pecsét, feltehetően Tolna Vármegyei Völgységi Járás Főszolgabírája pecsétje. Az irat kalligráfiája Diczenty Pál jegyző kézírásához hasonlatos, a másolatot feltehetően ő készítette. Az irat jobb alsó sarkán kézzel írt bejegyzés: 13-14, feltehetően digitalizálásra való előkészítés során felvett pagina szám.}

3. Kántortanítói javadalmazás – Kovácsi kisközség - pénzbeni juttatás

 Másolat a hivatalos eredetiről.

295/908 számon

Hivatalos bizonyítvány.

Kovácsi kisközség[41] alulírott elöljárósága ezennel hitelesen bizonyítja, hogy a teveli I. sorszámú iskolatanító a községből 7 koronát, azaz: Hét korona oktatói díjat kap egy évre.

Kelt Kovácsiban, 1908. március 4.

Diczendy Pál s.k. jegyző /:P:H:/

Tanner Ádám[42] s.k.

Jelen másolat hiteléül:

Kovácsiban, 1908. március 5.

Diczendy Pál                                                 Tanner Ádám

jegyző                                                            bíró

Láttam:

Szechanthy

főszolgabíró

{MNL TVL VI.501.b. Tolna Vármegyei Tanfelügyelőség iratai, Javadalmazási jegyzőkönyvek, Teveli Római Katolikus Elemi Népiskola javadalmi jegyzőkönyvei 1908-1911, Kircz István I. sorszámú kántortanító javadalmi jegyzőkönyvei. Kézzel írt másolat. Folyóírással készült, tördelés nélkül. Terjedelme egy A/4 méretű oldal. Az iraton Diczendy Pál, Mayer János és Szechanthy szolgabíró sajátkezű aláírása. Diczendy Pál és Mayer János neve között, a „Láttam” bejegyzés felett Tolna Vármegye Tevel Község 1903. feliratú pecsétje. Szechanthy szolgabíró neve előtt olvashatatlan pecsét, feltehetően Tolna Vármegyei Völgységi Járás Főszolgabírája pecsétje. Az irat kalligráfiája Diczenty Pál jegyző kézírásához hasonlatos, a másolatot feltehetően ő készítette. Az irat jobb alsó sarkán kézzel írt bejegyzés: 13-14, feltehetően digitalizálásra való előkészítés során felvett pagina-azonosító szám.}

4. Kántortanítói javadalmazás – Kovácsi kisközség – természetbeni juttatás

Másolat a hivatalos eredetiről.

295/908 számon

A kiszolgáltatók számát igazoló kimutatás.

Mely szerint Kovácsi kisközség alulírott elöljárósága ezennel hitelesen igazolja, hogy a teveli I. sorszámú kántortanítói állás javadalmazását képező 8 mérő rozs 28 telki birtok után lesz kiszolgáltatva.

Kovácsiban, 1908. márczius hó 5-én.

Diczendy Pál (s.k.) jegyző /:P:H:/

Tanner Ádám sk. bíró

Jelen másolat hiteléül.

Kovácsiban, 1908. márczius hó 5.

Diczendy Pál                                                 Tanner Ádám

jegyző                                                            bíró

Láttam:

Szechanthy

szolgabíró

{MNL TVL VI.501.b. Tolna Vármegyei Tanfelügyelőség iratai, Javadalmazási jegyzőkönyvek, Teveli Római Katolikus Elemi Népiskola javadalmi jegyzőkönyvei 1908-1911, Kircz István I. sorszámú kántortanító javadalmi jegyzőkönyvei. Kézzel írt másolat. Folyóírással készült, tördelés nélkül. Terjedelme egy A/4 méretű oldal. Az iraton Diczendy Pál jegyző, Tanner Ádám bíró és Szechanthy szolgabíró aláírása. Diczendy Pál és Tanner Ádám aláírása között Tolna Vármegye Kovácsi község 1903 pecsétje. A szolgabíró neve előtt olvashatalan pecsét, feltehetően Tolna Vármegye Völgységi Járás Főszolgabírájának pecsétje. Az irat jobb alsó sarkán kézzel írt bejegyzés: 15, feltehetően digitalizálásra való előkészítés során felvett pagina-azonosító szám.}

5. Díjlevél Kircz István kántortanító részére

Másolat a 30 filléres bélyeggel ellátott eredetiről

123/908. Díjlevél Kircz István kántortanító részére

A nm[43] Vallás- és Közoktatásügyi miniszternek 146.463/907 szám alatt kelt rendeletére a vegyes bizottságok által 1908. évi március 5-én felvett javadalmi jegyzőkönyv szerint a teveli római katolikus kántortanítói állomással egybekötött jövedelem a következő:

I. Tanítói fizetés készpénzben:

a.) Tevel község pénztárából havi előleges részletekben 210 korona 00 fillér.

b.) Kovácsi községből 7 korona. 00 fillér.

Összesen: 217 korona 00. fillér.

II. Kántori fizetés készpénzben:

a.) Tevel község pénztárából havi előleges részletekben évi 33 korona 60 fillér.

b.) Alapítványi misék után az egyházmegyei alapítványi hivataltól félévenkint, utólag évi 47 korona 88 fillér.

c.) Fogadott misék után a plébánia hivatalból évi 3 korona 20 fillér.

d.) A stoláris jövedelem[44] (1902-1906) évi átlaga 236 korona 00 fillér.

Összesen: 320 korona 68. fillér.

III. Szétválaszthatatlan kántortanítói jövedelmek:

1.) Ingatlanokban: 7 hold 368 négyszögöl szántóföld (1902-1906) évi átlagos jövedelme 391 korona 26 fillér.

2.) Terményekben:

a.) Az úrbéri telkek s malmok után 9,5 métermázsa búza átlagos értéke 144 korona 40. fillér.

b.) Az úrbéri telkek, malmok, kisházak és római katolikus kisházas zsellérpárok után 29,84 métermázsa rozs átlagos értéke (1902-1906) 417 korona 76 fillér.

c.) Kovácsiban házak után kifizetve 3,76 métermázsa rozs (1902-1906) évi átlagos értéke 52 korona 64 fillér.

d.) Tevel községtől 6 öl (kemény) hasábfa évi átlagos értéke 216 korona 00 fillér.

e.) Tevel községtől 2 szekér széna átlagos értéke 48 korona 00 fillér.

Összesen: 1270 korona 06 fillér.

IV. Be nem számítható járandóságok

a.) A kántortanító használatára öt padlózott szoba, 2 konyha, kamra, istálló, pajta egyenértéke 170 korona 00 fillér.

b.) 401 négyszögöl házi kert évi átlagos értéke 30 korona 00 fillér.

Összesen: 200 korona 00 fillér.

I. Tisztán tanítói fizetés: 217 korona 00 fillér.

II. Tisztán kántori fizetés: 320 korona 68 fillér.

III. Szétválaszthatatlan kántortanítói fizetés: 1270 korona 06 fillér.

IV. Be nem számítható fizetés: 200 korona 00 fillér.

Összesen: 2007 korona 74 fillér.

Levonva a IV. tétel 200 korona 00 fillér.

Marad kántortanítói fizetés 1807 korona 74 fillér.

Megjegyeztetik még, hogy a feldarabolt úrbéri telkeknél minden egyezer négyszögöl után 16 fillér fizetendő.

Az állomással egybekötött kötelezettség: Egy tantermet, s az ismétlősöket vezetni, az összes kántori teendőket végezni.

Tevel, 1908. március 27.

Prikler Károly római katolikus plébános s iskolaszéki elnök. /:P:H:/

Kircz István (s.k.) iskolaszéki jegyző és kántortanító

1464/1908 szám alatt jóváhagyom.

Pécs, 1908. március hó 30-án

/:P:H:/

+ Gyula[45] s.k.

püspök

Másolat hiteléül:

Tevel, 1920. november 8.

Kuhl József

plébános, iskolaszéki elnök

{MNL TVL VI.501.b. Tolna Vármegyei Tanfelügyelőség iratai, Javadalmazási jegyzőkönyvek, Teveli Római Katolikus Elemi Népiskola javadalmi jegyzőkönyvei 1908-1911, Kircz István I. sorszámú kántortanító javadalmi jegyzőkönyvei. Kézzel írt másolat. Folyóírással készült, felsorolásszerűen tördelve. Terjedelme kettő A/4 méretű oldal. A másolat tanúsága szerint az eredeti iraton 30 filléres bélyeg, melyet a másolat nem tartalmaz. Az iraton Kuhl József plébános aláírása, a kézírás kalligráfiájából feltételezhető, hogy a másolatot ő készítette. Neve előtt a Teveli Római Katolikus Iskolaszék pecsétje.}

6. Hivatalos bizonyítvány

295/908. számon

Hivatalos bizonyítvány

Tevel község alulírott elöljárósága által ezennel hitelesen bizonyíttatik, hogy a Tevel községben létező római katolikus népiskolánál szervezett I. sorszámú kántortanítói állás javadalmazását képező ingatlanok évi hozadéka az 1907. évi XXVII. törvénycikk 8.§-a szerint számítva a következő.