Nagy munka után és nagy munka előtt áll Kaczián János. A nyugalmazott népművelő, levéltári főtanácsos, a megyei helytörténeti egyesület alapító elnöke aprólékos családfakutatást végzett, amivel nemrég készült el. Négyszáz évet tekintett át. És dolgozik egy Tolna megyei arcképcsarnokon is, amit várhatóan a jövő év közepén fejez be. Ebben több mint ezer szócikk lesz.

Kaczián János könyvekkel dolgozik. Munkaeszközei a könyvek a kutatásaihoz, a publikációi előkészítéséhez. És a könyvek, könyveket szülnek a dolgozószobájában. Visszatekintve a lassan mögöttünk hagyott, s előretekintve a következő esztendőre, elmondható, hogy nagy munka után és nagy munka befejezése előtt áll a szekszárdi nyugalmazott népművelő, levéltári főtanácsos, a megyei honismereti egyesület alapító elnöke. Egy magánjellegű művel, egy családfakutatással elkészült, amit a közvetlen rokonoknak néhány példányban kinyomtattatott. A másik, a közérdeklődésre számot tartó kötet várhatóan 2023 közepén, a 85. születésnapja táján jelenik majd meg.

‒ Ötven éve lesz, hogy Sipter Gézáné könyvtáros, 1973-ban elkészítette Korok és emberek című, Tolna megyei életrajzi lexikonját ‒ utal az apropóra Kaczián János. ‒ Abban 630 szócikk található. Én ezt szeretném folytatni, az azóta eltelt időszak jeles embereinek életrajzával, ugyanazon alapelv betartásával, miszerint csak már elhunyt személyek kerülhetnek a kötetbe. Ez biztos, hogy vaskosabb lesz, mert már most, amikor még több hónapnyi munka áll előttem, ezer szócikknél tartok.

A Kaczián-féle családfakutatás végeredménye sem egy kis karcsú füzetke, hanem 220 A4-es oldal. Tartalmaz, a négyszáz évvel ezelőtti ősfától kiindulva 15 családfát, jó néhány leszármazási táblázatot, életrajzokat és 120 fotót.

‒ Mindenhova elmentem - meséli a szerző -, ahol valamelyik felmenőnk élt: Erdélybe, Felvidékre, Burgenlandba is. Kutattam az interneten, egyházi és világi anyakönyvekben, fényképeztem épületeket és sírokat. Egy helyre nem mentem el: Argentínába, ahol egy Magyar József nevű magyar férfi él, aki édesanyám húgának a lányát vette el. Húsz év adatgyűjtés után született meg a kiadvány, amit másfél évig írtam és szerkesztettem. Egyrészt időutazás, másrészt érzelmi utazás is volt. Sok fáradtsággal, vesződséggel járt, de nagyon megérte.

Kaczián János 1938-ban született Budapesten. Bölcsész diplomát szerzett. Volt a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ igazgatója (1981‒1984), majd a megyei levéltárban dolgozott nyugdíjazásáig. Alapító elnöke a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesületnek. Töprengő, olvasó, publikáló alkat. Véleménye szerint az ismeretszerzés: életforma. Soha nem lehet betelni vele. A honismeret pedig a nemzeti örökséget becsülő állapot, illetve szemlélet. Nem más, mint nemzeti tudatunk környezetvédelme. Munkásságáért megkapta egyebek mellett a Pro Urbe Szekszárd-plakettet.

https://www.teol.hu/helyi-kozelet/2022/12/akinek-a-dolgozoszobajaban-konyvet-szulnek-a-konyvek