Zsigmond király 1427. évi törvénye részletezte a hatalmaskodás eseteit: gyilkosság, nőrablás, nemesi házak lerohanása, birtokfoglalás, nemesek bántalmazása. A hatalmaskodás jelensége az okleveles gyakorlatban is tükröződött: a zalavári és a kapornaki bencés konventek Mohács utáni külső hiteleshelyi tevékenységének nagy részét a hatalmaskodási ügyekben keletkezett idéző oklevelek kézbesítése jelentette. A hatalmaskodások kivizsgálása azonos módon történt, a panaszos kérésére a főméltóság vagy egyéb hatóság mandatumot intézett a hiteleshelyhez, amely kiküldte hites testimoniumát,  aki a helyszínen tájékozódott, ahol jegyzeteket készített, majd visszatérve jelentést írt, amit elküldtek a mandatum kibocsájtójának.  A tapasztalat szerint a vizsgálatok majdnem mindig megerősítették a panaszos igazát, ami arra utalhat, hogy az ügynek az adott oklevél előtt is voltak előzményei. A joggyakorlatot az előadó számos példával szemlélteti.

AJÁNLÓ

Támogatónk az NKA