Jelenlegi hely

Levéltári Napok Nyíregyházán

2018.10.04.

2018. szeptember 27-28-án a Nagy Háborúról szóló nemzetközi konferenciával és rendhagyó történelemórával ünnepeltünk az idén a negyedszázados levéltári napokon.

A megnyitón köszöntötte a vendégeket Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, Román István kormánymegbízott, Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere. Megtisztelte a rendezvényt üdvözlő szavaival Gupalo Arkady, Ukrajna nyíregyházi vezető konzulja és Kuti László, hazánk ungvári első konzulja. Ausztria tiszteletbeli konzulja, dr. Barabás László nemcsak a téma ötletgazdája volt, hanem nagy segítséget nyújtott az osztrák előadóink meghívásában, előadásaik tolmácsolásában.

A 25 évre röviden visszatekintve tisztelegtünk a programsorozat elindítója, dr. Nagy Ferenc hajdani igazgató emléke előtt is.

A munkánkat segítők, iratot, könyvet adományozók számára átnyújtott Pro Archivo-emléklaposaink közül Pregitzer Fruzsina színművésznő örvendeztette meg előadásával a jelenlévőket. Az idén 2 ajándékozó és 2 szponzor vehette át emléklapunkat.

A jubileumi levéltári napon szerettünk volna hidat teremteni a múlt és a jövő között, így a tudományos program mellett különös figyelemmel voltunk az jövő nemzedékére, a diákokra. A hagyományos helytörténeti pályázatunk mellett a diákok érdeklődését is szerettük volna ráirányítani a Nagy Háború személyes forrásaira, és ezáltal az emberi sorsokra, érzésekre. A legjobb írást Kutassy Hellától, a helyi Zrínyi Ilona Gimnázium tanulójától kaptuk.

Helytörténeti pályázatunkra 13 pályázótól 15 dolgozat érkezett. Mint dr. Sallai József örökös elnök elmondta, a kiírók delegáltjaiból álló zsűri magas színvonalúnak ítélte az írásokat, és a múzeum, könyvtár és levéltár által jutalmazott helyezettek mellett különdíjakat is kiosztott. A legjobbak, Kührner Éva és Takács Zsolt Gusztáv lehetőséget kaptak a bemutatkozásra és dolgozatuk ismertetésére.

A tudományos konferenciát, amelynek levezető elnöke dr. Rémiás Tibor múzeumigazgató volt, a helyi Vasvári Pál Gimnázium Vita Memoriae 100 projektjének bemutatója nyitotta. A Győri Izabella és Gulyás Anita tanárnők által vezetett munkában a nyíregyházi kis team a rzeszówi Szent Hedvig Gimnázium diákjaival a facebook segítségével gyűjtötte össze a világ minden részén álló világháborús emlékművekről készült fotókat. A munkáról kisfilmet készítettek és a Nyíregyházára érkező lengyel diákokkal közösen számoltak be arról, mit jelentett számukra ez a feladat.

Az előadások sorát egy szatmári család, a jelentős birtokkal és befolyással bíró Vécseyek története nyitotta. Dr. habil. Zsoldos Ildikó, a Nyíregyházi Egyetem intézetvezető tanára kutatásai alapján vázolta a családtagok első világháborús tevékenységét. Gottfried Barna főlevéltáros is a háború eseménytörténetében is feltáruló emberi vonásokat, érzéseket közvetítette, amikor az 1917-es orosz karácsonykor történt frontbarátkozásról szólt. Bécsból érkezett vendégünk, Wendelin Ettmayer nyugalmazott nagykövet azokat az érzéseket, szituációkat, eseényeket villantotta fel, amik Ausztriában a felszíre törtek a bukás hatására. Az előadást a jelenlévők kivetítős tolmácsolással követhették. A tények és az érzelmek összhangját tükrözte dr. Bene János, a Jósa András Múzeum nyugalmazott igazgatójának előadása, aki a huszárság kutatójaként és a kétévente szervezett huszártalálkozóval emlékük megőrzésében fontos szerepet vállalóként a nyíregyházi huszárok sorsát mutatta be. A konferencia második blokkjában az egyéni perspektíva, a személyes történelem volt a közös pont. Kiss Éva iratajándékozónknak köszönhetően édesapja, a szatmári levéltáros Kiss Ernő háborús feljegyzéseit a Henzsel Ágota és Gottfried Barna szerkesztésében 2015-ben megjelent könyvből ismerhettük meg. Most Dr. Barabás László révén Osváth Lajos bihari levéltáros, majd debreceni számvevő emlékei is nyilvánossá váltak. A családi és a nagyváradi levéltárban fennmaradt iratok alapján készült előadással az unoka is tisztelgett a dédapa emléke előtt.

A háború elszenvedői után a poltikát alakító, így a magyarok sorsát is formáló politikust ismerhettek meg az érdeklődők Georg Kastner, az Andrássy Egyetem tanszékvezető tanárának előadásából. A "bukás keresztapjának", Czernin külügyminiszternek a tevékenységét bemutató összefoglalót, mivel az előadó nem tudott személyesen eljönni, magyarul Smid Enikő levéltáros olvasta fel. Német vendégünk, Wilfried Forstmann nyugalmazott professzor is a személyes történelem forrását választotta bemutatásra. Két évtizeddel ezelőtt a 19. századi Adolf Glassbrennert ismertette meg velünk az 1848-as szabadságharcra emlékező levéltári napunkon, most Harry Graf Kessler naplójáról készített előadását küldte meg nekünk. A német szövegeket dr. Barabás László fordította.

A napot két olyan határon túli előadó zárta, aki a negyedszázad alatt szinte minden levéltári napunkon vendégként vagy előadóként hozzájárult ahhoz, hogy betekintsünk Kárpátalja és a Vágsellye környéki történelmébe. Novák Veronika, a Nyitrai Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának igazgatója a háború következményeiről, Csatáry György, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola tanszékvezető tanára pedig a Kárpátaljai Állami Levéltárban őrzött forrástípusokról és az emlékezéskultúra megnyilvánulásairól szólt.

A centenáriumi megemlékezéshez a helyi közgyűjtemények is csatlakoztak. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban gyermekfoglalkozás keretében mutatták be a háborús verseket és dalokat, illetve könyvekből és folyóiratokból nyílt kiállítás a konferencia előtti nap. A Szent Atanáz Hittudományi Főiskola Könyvtárában is a napokban látogatható az a kiállítás, amely a görögkatolikusság szemszögéből láttatja a háborút. A levéltárban a rendezvény tiszteletére készült kis kiállításon dr. Vraukó Tamás, dr. Bene János és Gottfried Barna háborúról íródott könyvkülönlegességeit és a megyei kormánymegbízottal közös felhívásunkra a településektől beérkezett, világháborús emlékművekről készült fotók tekinthetők meg. A Jósa András Múzeum kamarakiállításának programja a konferencia része volt. A 16,30-kor nyíló tárlaton a múzeum világháborús ereklyéi mellett kiállították a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetében lévő, trianoni békeszerződést kodifikáló törvényszöveget is.

A napot a Hősök Temetőjében főhajtással zártuk. A koszorúzás előtt Pregizter Fruzsina előadását és dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő emlékbeszédét hallgatták meg a konferencia résztvevői.

A második nap rendhagyó történelemórát vezetett Gottfried Barna főlevéltáros, amelyen nem csak diákok, hanem felnőttek is részt vettek.

A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiuma és az Osztrák Kulturális Fórum volt. További támogatóinknak is köszönetet mondunk.