A gettósítás és a deportálás végrehajtása érdekében hat, területileg meghatározott műveleti zónára osztották az országot. A gettósítás először a VIII. kassai csendőrkerületben lévő zsidókat érintette Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon (ez volt az I. zóna). Kárpátalja hegyvidéki részéről az Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön kialakított gettókba, gyűjtőtáborokba szállították a teljes izraelita lakosságot. A közel 100 ezer főt rekord gyorsasággal, másfél hét alatt gyűjtötte össze a német felügyelet alatt működő magyar közigazgatás.

A kárpátaljai eseményekkel szinte párhuzamosan zajlott a 22 232 ezer főnyi Szabolcs vármegyei zsidóság összegyűjtése és deportálása is. Április végére mindannyiukat gettókba tömörítettek 15 220 főt Nyíregyházára, 7012 főt pedig Kisvárdán kialakított gettóba. Mátészalkán 18 000 zsidót gyűjtöttek össze Máramaros és Szatmár vármegyéből. Mind a kárpátaljai, mind pedig a szabolcsi, szatmári zsidóság sorsa 1944. május 15-én pecsételődött meg, amikor kigördültek az első szerelvények Auschwitz irányába.

Levéltárunk igyekszik ápolni a Szabolcsból, Szatmárból és Beregből elhurcolt zsidóság emlékét azzal is, hogy a múlt megismeréséhez nélkülözhetetlen forrásokat őrzi, illetve kutathatóvá teszi. Utóbbit különösen fontosnak tartjuk, ezért egy adatbázist állítottunk össze a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév 2014. pályázatának a támogatásával.

Az adatbázis több részből áll. A Memento link egy virtuális emlékoszlop. A jegyzékhez a települések is segítséget nyújtottak. A térképen piktogrammal jelölt helyek listájában a halotti anyakönyvekbe bejegyzettek olvashatóak.

A forrásválogatás  linkben közöltük azokat az iratokat, amelyek bemutatják a szűkebb régió zsidóságának életét és az 1944-es tragikus eseményeket. Levéltárunk fondjai mellett közreadtuk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára anyagait, valamint a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár dokumentumainak releváns forrásait.

A zsidóság múltjának és a holokauszt történetének mind szélesebb körű megismeréséhez szeretnénk hozzájárulni könyv- és linkajánlónkkal, valamint azzal a levéltári szakkönyvtárunkban megtalálható könyvekről készített bibliográfiával is, amely a könyvészeti leíráson túl teljes terjedelmében olvashatóvá teszi a közreadható munkákat, vagy megadja a könyvismertetők elérhetőségeit.

Intézményünk közreműködött kiadóként olyan szakmunkák megjelentetésében, amelyek a zsidóság történetét új alapkutatásokon keresztül mutatják be. Ilyen forráskiadvány volt Nagy Ferenc 2004-ben megjelent munkája, amelyben a nyíregyházi zsidóság pusztulását örökítette meg, és Halmos Sándor Szatmár vármegye zsidóságának történetét magába foglaló kötete.