Az új adatbázisokból hatot a Nemzeti Kulturális Alap 2012. évi támogatásával sikerült megvalósítani. Ezekkel az újdonságokkal egyre színesebb az online adatbázisok palettája: egyre többféle irategyüttes egyre többféle szempont szerint válik online kereshetővé. De maguk az adatbázisok fajtái is gazdagodnak, ami az Országos Levéltárban három-öt éve szélesebb körben elkezdett adatbázis-építés kétségtelen eredményeit jelzi, és abba az irányba mutat, hogy ez a fajta tevékenység a levéltáros munka szerves, megkerülhetetlen részévé válik. Ugyanakkor a gyarapodó online adatbázisok az iratokhoz való hozzáférésnek hagyományosnál sokkal intenzívebb gyakorlatát kínálják.

Az új adatbázisok egyike-másika persze ismerős: ilyen például a „Dikális összeírások", amely abba az összeírás típusba sorolható, ahová a már régebben elérhető két 18. századi országos összeírás adatbázisa is, és egy korábbi időszakot, a 16-17. századot teszi ilyen módon megközelíthetővé. A dika, azaz a rovásadó-összeírás még nem készült teljesen egységes módon, azonban az egyes településeken számos fontos információt felvettek az összeírók, nem egy falu esetében például a birtokos(ok) nevén túl jobbágyok névsorát is tartalmazzák az iratok, amelyek kereshetők az adatbázisban. Szintén ismerős lehet az a két adatbázis típus, amelyek a Rákóczi szabadságharc korából származó levelezés jellegű iratgyűjteményeket tesznek eddig nem tapasztalt mértékben kereshetővé: a „II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára, Emigrációba vitt rész." és a „Károlyi levéltár Rákóczi-kori iratai". A feldolgozott iratok típusa, a missilisek (azaz levelezés) tekintetében illeszkednek a korábbi három korábbi missilis adatbázishoz (Batthyány-, Rákóczi családi és Kamarai missilisek), egyben az irattípus korszerű feldolgozásának időhatárát kiterjesztik a Rákóczi szabadságharcig. Az újonnan feldolgozott iratanyag a Thököly- és Rákóczi-szabadságharc legfontosabbnak tekinthető forrásanyagának része, az eseményeket és azok hátterét a leginkább megvilágító dokumentumok, melyek iránt a kutatók érdeklődése élénk és folyamatos. Az öt, hasonló vagy közeli időkört átfogó és azonos irattípusra alkalmazott adatbázis közös keresési lehetősége izgalmas vállalkozásnak ígérkezik. Középkori iratanyagok segédleteként készült a „Kassa város levéltárának titkos levéltára" elnevezésű adatbázis, amely az egyik legjelentősebb szabad királyi város legfontosabb dokumentumaiban (privilégiumok, a város birtokainak és jelentős családjainak iratai) nyújt eligazodási lehetőséget. A feldolgozás az OL középkori gyűjteménye részére korábban kifejlesztett adatbázis szerkezetben történt, így az eddig feldolgozásra került 1500 Mohács előtti oklevélről készült tartalmi leírások problémamentesen beilleszthetők a Középkori Gyűjtemény adatbázisába. Az adatbázis egyébként hungarica anyagot tár fel: az iratképek elkészítése és hozzákapcsolása folyamatban van.

Egészen új típusú a „Címereslevel adatbázis", amely egy nagy érdeklődésre számot tartó sajátos forrástípus komplex feltárását teszi lehetővé. Országos Levéltár címereslevél gyűjteményében (Hazai címereslevelek és nemesi iratok - R 64) található valamivel több mint 1000, 1528 és 1918 között kiadott címereslevél feldolgozása történt meg eddig, az NKA támogatásával megindult projektben. (Az OL különböző fondjaiban összesen kb. 3200 címereslevél található.) A forrás, a címeradományozási oklevél és a hozzá szorosan kapcsolódó iratok rendkívül sokféle információt hordoznak. Ezek tudományos hasznosítása igen széles körben lehetséges: nemcsak heraldikai és címerhasználati ismereteket nyerhetünk, hanem szinte minden történeti segédtudomány és tudományterület, továbbá történeti rokontudomány (had-, művelődés-, művészet-, építészettörténet stb.) profitálhat belőlük. Ehhez azonban szükség volt arra a sokoldalú és részletes feltárásra, amelyet csakis a számítógépes adatbázis nyújthatott. Az így kifejlesztett hatékony keresési lehetőséget koronázhatja meg a remélhetőleg közeli jövőben a címereslevelek képi megjelenítése: ezzel gyakorlatilag teljes mértékűvé válik a forrás nem hagyományos levéltári elérése - úgy, ahogy egyébként a két 18. századi országos összeírás esetében már lehetséges.

Az Országos Földhitelintézet a két világháború közötti földbirtok-politika legfőbb végrehajtó szerve, és fennmaradt iratanyaga az állami kezelésbe vett földekre vonatkozóan széleskörű információkat tartalmaz. Az ebből készült adatbázis jelenlegi állapotában a "zsidóbirtokok" parcellázására vonatkozó E sorozat hiánytalanul meglevő 543 dossziéjának, illetve a Vitézi Szék tagjainak juttatott földekre vonatkozó F sorozatból 275 dossziénak (kb. 20%) adatait tartalmazza. Az adatbázis markánsan segédlet jellegű: a feltárt irattípusok sokfélesége és a narratív források jelentős száma miatt nem lehetett ugyanis cél az iratokba foglalt teljes adattartalom feldolgozása, a kutatónak a dossziékat ezután is kézbe kell vennie, azonban az adatbázis segítségével sokkal pontosabban választhatja majd ki az őt érdeklő egyes iratokat. Az eddig feldolgozott iratok elsősorban a zsidóság földtulajdontól való megfosztása mozzanatainak és a vitézi birtokok kapcsán az I. világháborús hőskultusz részleteinek kutatásához járulhatnak hozzá, de egyes települések birtokviszonyainak alakulásáról is jelentős ismereteket nyújthatnak.

Végezetül, egy eddig ismeretlen típusú (vagy funkciójú) adatbázis is találunk az újak között: ilyen a KSH-val kötött együttműködési megállapodás alapján megvalósított népszámlálási adatbázis („KSH 1890. évi összesített összeírás") Ez, szemben az eddigi adatbázis típusokkal már nem segédletként használható, hanem az egykori népszámlálás ún. ügyviteli irataiban levő adatokat teszi hozzáférhetővé. A KSH-tól a közelmúltban átvett statisztikai - főként népszámlálási - iratanyag digitalizálása és közzététele komoly, nagy elszántságot - és persze forrásokat - igénylő vállalkozásnak ígérkezik. Ennek első lépése az 1890-es népszámlálás eddig kiadatlan járási ún. feldolgozási tábláinak elektronikus publikálása. Ebben maguk az népszámlálási adatok községsoros táblázatai találhatók, a statisztikai jellegű adatbázis első reprezentánsaként.

Az MNL OL adatbázisainak minden korábbinál teljesebb publikációját az MNL új- az elektronikus levéltári projektből megvalósuló - infrastruktúrája tette lehetővé. A 27 adatbázis közös keresője több, mint három millió névben keres, ezzel a levéltári terület legnagyobb metaadatbázisa. Mi várható idén? Még több adatbázis, képek és az AdatbázisokOnline 2.0 verziója.