Megyei, járási, városi és községi nemzeti bizottságok, igazoló bizottságok, földbérlő és földigénylő bizottságok, népi ellenőrzési bizottságok iratait őrizzük itt több mint 200 iratfolyóméter terjedelemben.

 

A nemzeti bizottságokat, amelyek feladata volt a második világháború után a közigazgatás ujjászervezése, a 14/1945. ME. sz. rendelet hozta létre. Átvették a helyi politikai irányítást, mozgósítottak az újjáépítésre. A közigazgatás helyi szerveinek helyreállítása, a helyi képviselő-testületek, törvényhatósági bizottságok megalakulása után közigazgatási hatáskörük megszűnt. Tagjait a demokratikus pártok küldöttei közül kerültek ki. Az államhatalom megszilárdulásával párhuzamosan, 1945 után szerepük fokozatosan csökkent, majd egy 1949-es rendelettel megszüntették őket. Feladataikat a Magyar Függetlenségi Népfront megfelelő szervei vették át.

 

A Pest Megyei Levéltárban a vármegyei nemzeti bizottságon és néhány járási és városi bizottság iratán kívül, amelyek igen töredékesek, 93 Pest megyei község nemzeti bizottságának az iratait őrizzük. Többségük néhány centiméteres anyag, de mégis nélkülözhetetlen forrása a második világháborút követő politikai viharokkal terhes időszaknak.

 

Az igazoló bizottságokat a 15/1945. ME. sz. rendelet hívta életre. Feladatuk volt a különféle alkalmazottak igazolási eljárás alá vonása, annak kivizsgálása, hogy 1939. szeptember 1. után milyen szerepet játszottak a politikai életben. A járásbírósági székhelyeken legalább egyet fel kellett állítani, de a főispán a szükségletnek megfelelően többet is, és más helyeken is felállíthatott. Tagjait, éppúgy, mint a nemzeti bizottságoknál, politikai pártok delegálták. Létrehozói az igazoló bizottságokat felhasználták a politikailag nem kívánatos közalkalmazottak eltávolítására. Az igazoló eljárások befejezéséről és a bizottságok megszüntetéséről egy 1948-as kormányrendelet intézkedett.

 

A vármegyei, a városi és a járási igazoló bizottságokon belül általában külön bizottságok foglalkoztak pl. a kereskedőkkel, iparosokkal, alkalmazottakkal. A vármegyeinél pl. az I. számú bizottság fellebbezési fóruma volt a megye egészterületén működő igazoló bizottságoknak, míg a II. számú a vármegyei és a központi járás alkalmazottainak ügyeit tárgyalta. A fondokban általában a mutatókönyvek segítségével lehet kutatni a személyek után, de néhány esetben a darabszintű átnézés vezet célra a hiányzó segédletek miatt.

 

Ebben a fondfőcsoportban helyeztük el a földbirtokrendező tanácsok, valamint a földigénylő és a földbérlő bizottságok iratait. 70 településről kerültek be iratok, többnyire egy-két centiméteres terjedelemben.

 

A népi ellenőrzési bizottságok (NEB) 1958-ban kezdték el működésüket, s irataikat is ettől az időtől őrizzük. Törvényben rögzített feladatuk széleskörű volt: felügyeltek a közvagyonra, leleplezték a visszaéléseket, közreműködtek a hiányosságok felszámolásában stb. Hatáskörük kiterjedt az élet minden területére: ellenőrizhették az államigazgatási szervek, üzemek, vállalatok, szövetkezetek, egyesületek, magánkereskedők, magániparosok által folytatott gazdasági tevékenységet. Működésüket később – az 1989-es megszűnésükig – többször szabályozták. Levéltárunk a megyei bizottságon kívül, az összes járási székhelyen működött népi ellenőrzési bizottság iratát őrzi az 1958–1989 közötti évekből. Az anyagban NEB-ülési jegyzőkönyvek, vizsgálati iratok, panaszok és bejelentések találhatók.