Ebben a fondfőcsoportban olyan családok irata található, amelyek többnyire vagy birtokkal rendelkeztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén, vagy tagjai vezető tisztséget töltöttek be a megyei hivatalokban.

 

Többnyire töredékesen maradtak meg az iratok, de néhány család esetében figyelemre méltó anyaga van a levéltárnak.

 

A Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára pl. 6,70 fm terjedelmű, évköre pedig 1331–1876-ig terjed. Családülési jegyzőkönyvek, jogbiztosító iratok, hagyatéki leltárak, nemzetség-táblák, végrendeletek, örökösödési perek, úriszéki iratok, birtokbecslések, birtokszámadások vannak közöttük. A kutatásuknál a raktári jegyzéket lehet segítségül hívni.

 

Terjedelmes iratmennyiséggel – és értékes oklevelekkel, levelezéssel, kéziratos térképpel – rendelkezik a Mészöly család nagykőrösi levéltára. Az anyag a Mészöly Gáspár által összeállított lajstrom segítségével, illetőleg a lajstromozatlan iratok szálankénti átnézésével kutatható.A közel 2 fm terjedelmű levéltári anyaggal rendelkező Jalsoviczky család irataiból képet kaphat a kutató egy polgárosodó nemesi család társadalmi fölemelkedéséről, amely karriertörténet jól reprezentálja egyúttal a kapitalizmus kori Magyarország történetének egy kicsiny szeletét is.

 

Az Irsai-Szabó család iratai elsősorban azért jelentősek, mert megmutatják, hogy a 17–18. században milyen út állt egy, a jobbágyi sorból feltörekvő birtokos család előtt. Az iratokban birtokperek, birtokhasználati problémák, gazdasági feljegyzések találhatók elsősorban. Kuriózumnak számítanak az Irsára vonatkozó 17–18. századi határjárási jegyzőkönyvek. A fond iratai 1628-tól kezdődnek.