Ráckeve

Jelenlegi hely

1 / 1

A mai Ráckeve területén állt az Árpád-korban Ábrahámtelke falu, amelyet 1212-ben említenek először okleveles forrásaink. A község első virágkora a 15. századra tehető, amikor délvidéki szerbek és magyarok költöztek a településre. A közösség kiváltságai folyamatosan gyarapodtak. A helybeliek vámmentességét 1511-ben II. Ulászló király (1490–1516) is megerősítette. (ld. A virtuális kiállítás 10. középkori oklevelét). A török hódoltság éveiben is lakott maradt Ráckeve, sőt a 16. század végén református püspöki székváros lett.

A törökellenes felszabadító háború a Csepel-szigeten is mérhetetlen pusztítást okozott, majd a harcok elültével a sziget, így Ráckeve is Savoyai Jenő (1663–1736) birtokában került, akinek megbízásából épült a hazai világi barokk építészet első jelentős emléke, a ráckevei kastély.

A nagy hadvezér halála után a város örökösök hiányában koronabirtok, és a Ráckevei Koronauradalom központja lett. A község életében az elkövetkező évszázadokat a nyugalom és fejlődés jellemezték. A települést a német betelepülők már három nemzetiségűvé tették. A második világháború azonban nem kímélte meg Ráckevét sem, jelentős pusztítást okozott a környéken. A harcok során a város középkori és koraújkori levéltári iratanyaga csaknem teljesen elpusztult, így az alábbi virtuális kiállításban az érdeklődök figyelmét olyan forrásokra hívjuk fel, amelyek legalább részben pótolják ezt a fájdalmas veszteséget.

Jelzet:

IV. 1-h. Ráckeve, 24. r

Keletkezési idő:

1772. május 30.

Megjegyzés:

Úrbéri tábla: A település lakosainak és úrbéres kötelezettségeinek táblázatos foglalata. Az urbárium másolatban maradt fenn a Pest Megyei Levéltárban, mivel az eredeti példány az úrbéri per során elveszett. A Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezés során nem csupán a települések földesúri terheit, de a családfőket is összeírták egységes szempontok alapján

Jelzet:

V. 180-b. 8. kötet 2. p.

Keletkezési idő:

1782

Megjegyzés:

Úrbéri per: A koronauradalom elleni perében Ráckeve mezővárosa másolatban beterjesztette középkori kiváltságleveleinek másolatát. A legkorábbi, 1428. évi oklevél szerint Zsigmond király (1387–1437) Ráckeve lakóit mindenféle fizetség alól felmentette, amit III. Ferdinánd király (1635–1657) megerősített 1646-ban. Nagyon sok középkori oklevelünk maradt fenn hasonló kivonatos vagy másolt formában.

Jelzet:

IV. 95. Ráckeve

Keletkezési idő:

1872. december 22.

Megjegyzés:

Ráckeve pecsétje: Fejes Károly városi főbíró és Gindli Jakab főjegyző mintát készített a község által használt pecsétekről. A legkorábbi, 1520 óta használt pecsét körirata: Vita mihi Christus, rerum concordia fiscus. (Krisztus az én életem, békesség a kincs nekem.) Ráckeve címerének jobb oldali vörös mezőjében hegyével lefelé mutató kard helyezkedik el, a baloldalon pedig - a legtöbb Árpád-kori gyökerekkel rendelkező településünkhöz hasonlóan - a vörös/ezüst Árpádsáv. (A címertan szempontjából az oldalakat nem a képet néző, hanem a pajzsot tartó személy helyzete határozza meg.)

Jelzet:

IV. 106-b. 5. kútfő. Pilisi járás. 4. v.

Keletkezési hely:

Tinnye

Keletkezési idő:

1849. november 13.

Megjegyzés:

Ráckeve községi honvédek jegyzéke. A Haynau által felállított megyei közigazgatás egyik első feladata volt a szabadságharcban részt vett honvédek és nemzetőrök összeírása. Az alábbi adatokat jegyzeték fel: név, születési hely, társadalmi rendbe tartozás (nemes, paraszt, polgár), vallás, polgári foglalkozás, önkéntesen vagy sorozás útján történő seregbe lépés, belépés és elbocsátás ideje, seregben betöltött rang, forradalom előtti magaviselet, megjegyzés.

Jelzet:

IV. 406-c. 1877. 1/2.

Keletkezési idő:

1877

Megjegyzés:

Ráckeve város választójoggal rendelkező polgárainak névjegyzéke. A hely- és családtörténeti kutatások értékes forrását képezik a képviselőválasztási névjegyzékek. A használatuk során azonban figyelembe kell venni, hogy a dualizmus idején a választópolgárok száma az összlakosság 10%-át sem érte el.

Jelzet:

XVII. 138. a. 1. f.

Keletkezési idő:

1945. július 18.

Megjegyzés:

A Ráckevei Nemzeti Bizottmány alakuló jegyzőkönyve. A II. Világháború végét követő hónapokban a községek és városok igazgatását rövid időre a demokratikus (Független Kisgazdapárt, Magyar Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt) vagy annak nevezett pártok (Magyar Kommunista Párt) képviselőiből álló testületek vették a kezükbe. E testületek jelentősége a hagyományos helyi elöljáróságok újjáalakulásával csökkent, de a nemzeti bizottságok csak 1948-1949-ben szűntek meg végleg.

Jelzet:

XXV. 2-b. 1339/1957

Keletkezési idő:

1958. november 5.

Megjegyzés:

A Legfelsőbb Bíróság ítélete ráckevei lakosok ellen indított perben. (anonimizált) A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit legtöbbször az elnyomó, ellenséges pártállam által létrehozott dokumentumok alapján kutatjuk, így feltehetően legjobb szándékaink ellenére is csupán torz képet kaphatunk az események tényleges menetéről.

Jelzet:

XXIII. 818-d. 003/1964

Keletkezési idő:

1964. március 31.

Megjegyzés:

Jelentés a húsvéti körmenetről: A községi tanácsok egészen a 80-as évek végéig jelentéseket írtak a húsvéti körmenetek látogatottságáról. Ezzel a pártállam szándéka ellenére a hitélet alakulásának egy hasznos forrástípusát teremtette meg.

Jelzet:

XV. 14. Ráckeve

Keletkezési idő:

20. század vége

Megjegyzés:

A ráckevei szerb templom ikonosztáza.