Pest megye nem nemes népessége

Jelenlegi hely

1 / 1

A nem nemes népesség 18. századi történetét számos forrás örökítette ránk, amelyek között a földesurak és jobbágyaik között kötött szerződéseket, úrbéri és állami adózáshoz kötődő összeírásokat kell elsősorban megemlítenünk.

E dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a Rákóczi-szabadságharcot követő békés évtizedekben Pest megye lakossága és vagyona jelentős mértékben gyarapodott. Az alábbiakban bemutatott kordokumentumok közül a legtöbb ezért szöveges vagy táblázatos kimutatás, amelyek a lakosság vagyoni helyzetét, számát vagy esetleges nemzeti hovatartozását ismertetik.

Jelzet:

PML IV. 74. CC II. 1. 1. f.

Keletkezési idő:

1700

Megjegyzés:

Kimutatás úrbéres terhekről: A Pilisi járáshoz tartozó községek úrbéres kötelezettségeinek jegyzéke. Tudta? A földesúr és jobbágya közötti úrbéri szerződést – ami rögzítette az utóbbiak úrbéres terheit – magánjogi aktusnak tekintették a 17. és 18. században, amelynek tartalmára az államnak vagy a megyének nem lehetett hatása. Időről időre azonban mégis előfordult, hogy a közigazgatás összeírta az úrbéres terheket, hogy pontosabban felmérje a lakosok adófizetési képességét.

Jelzet:

PML IV. 1-h. 11. kötet 48–49. p.

Keletkezési idő:

1767

Megjegyzés:

Vörösvár község kilenc kérdőpontra adott válaszai: Pilisvörösvár község bírája ismerteti a megyei felmérő biztosokkal a község úrbéres terheit. Tudta? Mária Terézia az úrbérrendezés problémájának megoldása során minden település elöljáróinak kilenc kérdést tett fel úrbéres terheikről. A ránk maradt válaszok országos szinten egységes rendszerben tárják elénk a lakosság úrbéri szolgálatainak körét. A kérdések a következők voltak: 1. Van-e a településnek urbáriuma, és ha igen mióta? 2. Ha egy településen nincs urbárium, akkor szerződés vagy bevett szokás szerint állapították meg a jobbágyok úrbéri kötelezettségeit? 3. Ha sem urbárium, sem más szerződést nem kötött a falu, akkor milyen bevett szolgáltatásokat adnak a lakosok a földesúrnak? 4. A községeknek milyen jövedelemforrásai vannak, illetve mely tényezők csökkentik ezeket? 5. Mekkora szántóföld tartozik egy teljes telekhez? 6. Mekkora robotterheket kell nyújtania egy jobbágynak? 7. A jobbágyok fizetnek-e kilencedet a földesúrnak? Milyen más adókat kell a földesúrnak fizetni? 8. Hány pusztán maradt házhely van a községben? Mióta és miért állnak pusztán a házak? 9. A jobbágyok szabad költözésűek-e, vagy röghöz kötöttek-e? (szabadok-e vagy örökösek)

Jelzet:

PML IV. 23-a. 20. kötet, CP II. 194. 25. v. 26. r.

Keletkezési idő:

1744

Megjegyzés:

Váchartyán község összeírása: Váchartyán község jövedelmi és vagyoni helyzetéről készült adószedői összeírás. Tudta? A 18. században az egyedüli, rendszerességgel szedett állami adó a hadiadó volt, amelyet egy összegben vetettek ki az egyes megyékre, majd a megyék osztották fel azt a települések között. Az arányos adókivetés alapjául a lakosság vagyoni helyzetének felmérése szolgált. Az adatfelvételi íveken a lakosok állatállományának nagyságát, gabona- és bortermésének mennyiségét rögzítették. E terményeket meghatározott kulcs szerint adóztatták, hasonlóan Rákóczi államának gyakorlatához. A demográfusok más források hiányában e dokumentumok segítségével becsülik meg a települések 18. századi lélekszámát, természetesen a település nemzetiségi és néprajzi viszonyainak ismeretében.

Jelzet:

PML XIII. 2. oklevelek 24. doboz

Keletkezési idő:

1761. július 7.

Megjegyzés:

Dunavecse község kiváltságlevele: Eredeti, pergamen, függőpecsét selyemzsinórjával (59 x 49 cm) Tartalom: Mária Terézia Dunavecse községet mezővárosi rangra emeli, ahol évente négy vásárt engedélyez: február 14-én (Szent Bálint napján), Rogate vasárnapján (Húsvét utáni 5. vasárnap), július 26-án (Szent Anna napján) és Szent Mihály napján (szeptember 29-én). Tudta? A békés évtizedekben a lakosság lélekszáma és vagyona a különösen kedvező adottságú helységekben fokozatosan gyarapodott. E fejlődés idővel a községek közjogi helyzetét is megváltoztatták és számos település emelkedett falusi jogállásról mezővárosira. Az új helyzetben a lakosság szabadabban választhatta meg elöljáróit, illetve a vásárokból származó bevételek javították anyagi helyzetüket is.

Jelzet:

PML IV. 74. CC VII. 2. 9 v. – 10. v.

Keletkezési idő:

1736. február 8.

Megjegyzés:

A tápióbicskei plébánia összeírása: Tápióbicske község plébániájának, templomának és a plébános jövedelmeinek leírása. Tudta? A török kiűzése után megkezdődött a hitélet újjászerveződése a felszabadult területeken. A 18. századi egyház- és településtörténet kutatásának értékes forrásai a plébániai és iskolamesteri jövedelmek összeírásai. A helytartótanács többek között 1727-ben, 1733-ban és 1735-ben rendelte el a plébániák összeírását.

Jelzet:

PML IV. 74. CC I. 39. 3–4. p.

Keletkezési idő:

1768.

Megjegyzés:

Tápióbicske, Pánd, Tápióság és Tápiószecső cigány lakosságának név-, életkor, és foglalkozás szerinti összeírása. Tudta? A 18. századi Magyarország területén sok nemzetiség élt együtt, amelyek története többé-kevésbé ismert. Az egyik legjelentősebb etnikai kisebbséget a cigány közösség alkotta, amelynek múltját nehéz feltárni, mert szórványban éltek országszerte, és vándoréletet folytattak. Éppen ezért a hagyományos rendi és úrbéri viszonyokat dokumentáló források ritkán emlékeznek meg róluk. Jelen dokumentum családonként életkori adatotokkal együtt közli a cigányság lélekszámát és foglalkozását. E népcsoport tagjai a leggyakrabban kovácsként, citerásként vagy zenészként keresték meg a mindennapi kenyérre valót a 18. század közepén.